A vérünkben van - Amiről a gének mesélnek

Összefoglaló

A genetika a modern természettudomány - és egyesek szerint a történelem, a filozófia meg a jog - központi kérdéseivel foglalkozik. A gének kapcsolatot teremtenek a múlt és a jelen közt, s gyakran magukban rejtik hordozóik végzetét. Ebben a páratlanul lenyűgöző tudományágban hétről hétre új, meghökkentő felfedezések születnek. És a génjeinkbe rejtett tudás megismeréséhez keresve sem találhatnánk Steve Jonesnál kitűnőbb kalauzt. Érdekfeszítő új könyvében, valamint az azonos témájú BBC-sorozatban fölteszi a kérdést: mi az, ami "a vérünkben van" - és mit is jelent ez tulajdonképpen. A családokat és a nemzeteket mindig is a vér kötötte össze. A gondolat, hogy az emberrel nemzedékek óta halott ősök örökségeként vele születik a végzete, jóval régebbi, mint a természettudomány. Az Ótestamentum volt az legelső genetikai tankönyv, és az öröklődés gondolata olyan nagy hatású, hogy tanulmányozását harminc évig tiltották a Szovjetunióban. Ma a genetika mindenkit érdekel, de sokan nem tudnak eligazodni benne - A vérünkben van - segít tájékozódni. Steve Jones megmagyarázza, mi a közös a nemekben és az adókban, milyen új nevet kapott a fajgyűlölet, és miben egyezik a "bűnöző génről" folytatott, meg a reformáció kialakulásához vezető vita. Tudta ön, hogy valószínűleg Hódító Vilmostól származik? És ha erről meg akar győződni, leghelyesebb, ha a mormonokhoz fordul, akiket vallási meggyőződésük a humángenetikai kutatások középpontjába helyezett? Hogy miféle rokonság van a walesiek és a Pápua Új-Guinea népe közt, és mi köze a mutációnak ahhoz, hogy e könyv vásárlói jobban teszik, ha nem mennek feleségül szerzőjéhez?
A vérünkben van nyomon követi, milyen nyugtalanítóan közel jár a genetika azokhoz a kérdésekhez, melyeket a filozófia, a teológiai, sőt a politika vet fel. A sors, az élet és a halál kérdéseivel foglalkozik. Vannak, akik szerint a tudomány az emberi autonómiát veszélyezteti. Ha minden a génekben rejlik, mi marad a szabad akaratnak? Ha az ember csak egy megdicsőült majom, akkor hol a lélek? És ha a társadalom végeredményben csak a gének átörökítésének biztosítására szolgáló mechanizmus, hol a helye a jónak meg a rossznak? Ha valaki ítéletet alkothat ezekről az alapvető kérdésekről - amelyek mind egy-egy ősi problémát fogalmaznak meg újra a tudomány nyelvén -, az feltétlenül Steve Jones, aki a legritkább állatfajhoz tartozik: olyan tudós, aki kételkedik a saját tudományában. Újszerű módon veti fel a kérdéseket, és néha meg is válaszolja őket.