Drámák (Tóték - Macskajáték)

Összefoglaló

„A történelem sokféleképpen ismétli önmagát – írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. – Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk…”
E kötetben közölt másik drámájának a Macskajáték-nak főhőse özvegy Orbán Béláné. „Megvan benne minden, amire az ember képes – írja Örkény róla –, egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőt, kiégett város füstölgő falai fölött.”