A veréb századik lépése

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
"Kedves Mikes Kelemen! Tegnapelőtt találtam egy félhalottat. Fürdés közben. Átúsztam a Tiszát este, félig részegen, és a túlsó parton hasra estem egy nőben. Eszméletlen volt. Felcipeltem az útra, bevittem a klinikára, de másnap hajnalban meghalt. Egy nappal előbb kellett volna átúsznom a Tiszát. Most éppen délelőtt van. A koleszban (26) vagyok. Ambrus fekszik, alszik. Tegnap óta lázas. Influenzás. Sajnálom. Állandóan izzad, de jól áll neki, hogy beteg. Eszembe jutott a beszélgetés, amikor nekem támadt. Miért vagyok olyan, amilyen? És ő most miért beteg? Lehet, hogy ő, Ambrus Béla lesz a legklasszabb orvos, a főtudós, a többszörös családapa, de hát ez is egy forma, a másik is egy forma. Mi lenne a világból, ha mindenki Ambrus lenne? Kettőkor biológiagyakorlat. De nem megyek. Majd azt mondom, ápoltam az Ambrust, azért hiányoztam. (Lehet, hogy akkor fázott meg, amikor átúsztam a Tiszát, hehe.) Holnap folytatom a levelet, most unlak, Kelemen. Hol tartottam, itt tartottam. Tegnap felmentem Beához. Otthon volt. Az anyja sehol. Szeretkeztünk. "Finom vagy", mondta Bea, ez a szavajárása. Felültünk, cigiztünk. És egy pillanatra - isten bizony! - az jutott az eszembe, hogy mi a túrót keresek én itt."