A magyarok krónikája (Bibliotheca Historica)

Összefoglaló

E ​kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott…