11 db Robert Ludlum krimi (11 mű 12 kötetben): A ​Bancroft-stratégia + Holcroft ​szövetség + Matarese ​klán + A ​Prométeusz-összeesküvés + A Sigma-szerződés + Apokalipszis 1-2. + Az Altman-kód + Bourne ​ultimátuma + Csak ​tanú ne maradjon!

Összefoglaló

+ Ikarusz ​hadművelet + Sarkvidéki ​küldetés

A ​Bancroft-stratégia

Amikor Todd Belknap, a KoMO tapasztalt különleges ügynöke Rómában beszivárog a kiterjedt, illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozó Ansari-hálózat főhadiszállására, még nem sejti, hogy addig sem izgalommentes élete, még veszélyesebbé válik. A KoMO nyakában loholó szenátusi vizsgálóbizottság által szorongatott elöljárói a sorban kudarcba fulladó vállalkozások miatt fordulnak ellene. A társát és egyben legjobb barátját Bejrútban rabolják el.
Belknap nem nyugodhat. Minden hivatalos felhatalmazás nélkül igyekszik felkutatni a szálakat, hogy megmentse a másik felét, Jared Rinehartot. Ám a kevés rendelkezésre álló nyomot egy testetlen, minden eddiginél fenyegetőbb, Genezis fedőnévre hallgató hatalom igyekszik eltörölni. Sorban tűnnek el a tanúk, rejtélyes halálesetek követik egymást. Egy nagyszabású, az egész világra kiterjedő összeesküvés alakja kezd kibontakozni a homályból. De vajon ki állhat a paraván mögött, ki mozgatja a figurákat, ki lehet ez a zseniális és kegyetlen, megfoghatatlan bábmester?
Lassan minden, amiben Belknap hitt, összeomlik körülötte. Lehetetlen kifürkészni, ki barát és ki ellenség. A hazugságok egész hálója szövődik köré, ahol semmiben és senkiben nem bízhat meg. Csupán egy születőben lévő új kapcsolat tartja benne a lelket, és a vágy, hogy megakadályozza a Genezis jelentette őrült gonoszság valódi elszabadulását a világban.

Holcroft ​szövetség

A tengeralattjáró számára, mely ezen a hajnalon beállt a dokkba, a háború véget ért. Küldetése már egy újabb háború előkészítésével volt összefüggésben.
Két férfi állt a parancsnoki torony tetején, egyikük a német haditengerészet főtiszti egyenruhájában, a másik pedig, egy magas civil, hosszú, sötét színű felöltőben, a szél ellen felhajtott gallérral, de kalap nélkül, mintha dacolni akarna az északi-tengeri téllel. Mindketten az utasok hosszú sorát nézték, ahogy alant lassan, hosszú sorban vonulnak a parton a hajóhíd felé. A híd bejáratánál egy katona még ellenőrizte a neveket, majd az utast kézen fogva bevezették - vagy bevitték - a tengeralattjáró fedélzetére.
Néhányan, kivételesen, önállóan mentek. Ők lehettek a legidősebbek: tizenkét-tizenhárom évesek. A többiek apró gyerekek voltak. A csecsemőket még a parton tengerészorvosoknak adták át a rideg tekintetű, egyenruhás nővérek. Az óvodás korú és kisiskolás gyerekek egyforma utazótáskát szorongatva, kéz a kézben bámulták a különös, fekete hajót, mely otthonuk lesz a következő hetekben.
- Hihetetlen - mondta a tiszt. - Egyszerűen hihetetlen!
- A kezdet - felelte a felöltős férfi.
- A nap gyermeke...
- A Kárhozottak Gyermekei - vágott közbe a magas férfi.
Így kezdődik Robert Ludlum lebilincselő regénye, amelyből nagysikerű film is készült, világsztárokkal a főbb szerepekben.

Matarese ​klán

Korzika vad hegyei között egy őrült elme által kitervelt, a század elején elkövetett szörnyű tömeggyilkosság áldozatai nyugszanak.
Sokkoló, a két szuperhatalom közvetlen konfrontációjának veszélyével fenyegető merénylet áldozata előbb az Egyesült Államok vezérkari főnökei egyesített bizottságának elnöke, majd a szovjet rakétaprogram egyik atyja.
Mi köze a korzikai, Guillaume de Matarese által létrehozott, mindenki tudomása szerint már nem működő egykori politikai bérgyilkos szervezetnek az újabb gyilkosságokhoz? Miért halnak meg sorban a Matarese Tanács örökösei? Ki és miért akarja káoszba dönteni, a nukleáris katasztrófa veszélyének kitenni a világot?
Ahhoz, hogy a kibogozhatatlannak tűnő rejtélyek megoldódjanak, két férfira, két halálos ellenségre van szükség. Brandon Scofieldnak az amerikai, és Alekszandr Talejnyikovnak, a szovjet hírszerzés szuperügynökének nincs más választása, mint félretenni személyes bosszúvágyát, összefogni a gyűlölt ellenséggel, hogy Korzikán, a Szovjetunión, Németországon, Olaszországon, Párizson és Londonon át az Egyesült Államokba visszajutva feltárják a nemcsak őket, hanem az általuk hitt értékeket is pusztulással fenyegető világméretű összeesküvést, megoldják a „Matarese-kör” rejtélyét, s leszámoljanak kitervelőivel. Nincs más kiút számukra, mint elfogadni a tényt, hogy csak egymásra számíthatnak – ők, az ősellenségek.
Robert Ludlum, a politikai kalandregények mestere, legkiválóbb erényeit vonultatja fel ebben a sodró lendületű, rendkívül izgalmas történetben, amely már az első lapjain megragadja, és a szerzőre jellemző dupla csavaros végkifejletig nem is engedi lankadni az olvasó figyelmét.

A ​Prométeusz-összeesküvés

Nicolas Brysonnak, a Direktorátus nevű rejtélyes, kormányzati ellenőrzésen kívül álló titkosszolgálat mesterügynökének élete darabokra hullik. Tizenöt év sikeres szolgálat után eltávolítják az ügynökségtől, imádott felesége minden magyarázat nélkül elhagyja, nyomtalanul kivonul az életéből. Bryson a cserepekből megpróbál új életet összerakni, ám öt év múlva, amikor úgy tűnik, sikerült, felbukkan valaki, akitől megtudja, hogy annyiszor megsiratott, régi élete egyetlen hatalmas csalás volt. Másnak dolgozott, mint hitte, tizenöt év kemény munkája egészen más célt szolgált, mint szerette volna, felesége sem az volt, akinek tűnt, sőt ő maga is más, mint akinek kamaszkora óta hiszi magát. Bryson elindul hát, hogy felderítse, kik, milyen szervezet áll az egész létét megkérdőjelező csalás mögött, s eközben az addig megszokottnál is gyilkosabb veszélyekkel kell szembenéznie. Sötétben tapogatózva, lépésről-lépésre jut közelebb az igazsághoz, s amikor azt hiszi, célhoz ért, arról is kiderül, hogy csalás. Semmi és senki nem az körülötte, mint aminek, akinek látszik, csak egy biztos: kutatása hatalmas erőknek parancsoló, világméretű befolyásra törekvő emberek érdekeit sérti, akik mindent megtesznek azért, hogy félreállítsák az útból. A világot eközben minden korábbinál véresebb, értelmetlen terrorista merényletek rázzák meg. Mire rájön, mi a kapcsolat az egymástól látszólag független tények között, s mi köti őket saját életéhez, Bryson azt is megérti, mi az emberi szabadság, a magánélet autonómiája ellen szőtt Prométeusz-összeesküvés lényege.

A ​Sigma-szerződés

Benjamin Hartman, egy amerikai befektetési tanácsadó cég vezetője nagyon megörül, amikor Zürichben járva összetalálkozik rég nem látott egyetemista társával. Ezért aztán óriási meglepetés a számára, amikor az egykori barát fegyvert ránt, hogy megölje, s ezzel elkezdődik számára a szörnyű hajsza.
Hartman először csak az életéért fut, de később már azért is, hogy miért kellett elpusztulnia halottnak hitt, majd négy év rejtőzködés után váratlanul megtalált ikertestvérének, s miért visel SS-egyenruhát egy régi fényképen koncentrációs tábort megjárt apjuk. Gyilkosok és rendőrök üldözik, köztük Anna Navarro, az amerikai igazságügyi minisztérium különleges ügynöke is, aki idős embereknek a világ különböző pontjain gyors egymásutánban bekövetkezett, rejtélyes halála ügyében nyomoz. Útjuk törvényszerűen keresztezi egymást, s kiderül, Anna - tudtán kívül - ugyanúgy üldözött, mint Hartman, és ha életben akarnak maradni, össze kell fogniuk.
Ausztrián, Svájcon, Franciaországon és Argentinán keresztül folyik a hajsza, amelynek végére összeáll egy fantasztikus kirakós játék. Kiderül, miért és kik kötötték a fél világ sorsát évtizedekre meghatározó Sigma-szerződést, egy őrült elme milyen szörnyű kísérleteket végez az osztrák Alpok egyik kastélyában azért, hogy uralma alá hajtsa a világot, s hogyan lehet megakadályozni a terv valóra váltását.

Apokalipszis 1-2.

Harry Latham, a CIA különleges ügynöke beépül egy, az egész világot behálózó neonáci szervezetbe, hogy fölfedje a legfelsőbb vezetők kilétét. Lelepleződik, s agyműtétet hajtanak végre rajta, hogy az átprogramozott ügynök révén hamis információkat juttassanak el a megbízókhoz, Dew Latham, a lebukott ügynök tesvéröccse maga is CIA ügynök – elindul a bátyja nyomán. A Drew Latham által vezényelt akcióban a világ legnagyobb hírszerző ügynökségei szövetkeznek, hogy leleplezzék a Negyedik Birodalom létrehozását célzó összeesküvést, s azokat a kegyelmet nem ismerő férfiakat, akik egy megtört amerikai ügynököt gyilkos fegyverré alakítanak.

Az Altman-kód (Covert-One 4.)

A sanghaji kikötőben egy fotós titokban felvételeket készít egy hajó berakodásáról. A fiatalembert brutálisan megölik, fényképezőgépét összetörik. Két héttel később az amerikai haditengerészet egy fregattja követni kezdi a kínai teherhajót, melynek úti célja Irak, és a gyanú szerint biológiaifegyver-előállításhoz szükséges alapanyagokat szállít. Castilla elnök nem engedheti, hogy a hajó Baszrába érjen, ugyanakkor azt sem engedélyezheti, hogy emberei a hajó fedélzetére lépjenek és átkutassák, hisz Kína ezt nyílt provokációnak tekintené, és esetleg visszalépne az oly régóta tető alá hozni kívánt emberi jogi egyezmény aláírásától.

Jon Smith ezredesre ez egyszer könnyű feladat vár: a Covert-One egy másik ügynökétől át kell vennie az eredeti rakományjegyzéket Tajvanon, majd eljuttatnia az elnökhöz. Ám az események váratlan fordulatot vesznek, amikor ismeretlenek rajtuk ütnek, megszerzik a fontos dokumentumot és megölik a másik ügynököt, akinek csupán arra van ideje, hogy tájékoztassa: Castilla biológia apja feltehetően még él, ötven éve kínai börtönökben sínylődik.

Smith ezután versenyt fut az idővel, hogy kiderítse az igazságot a titkos, akár újabb világháborút is kirobbantani képes szállítmányról, valamint az öreg amerikai rabról. A szálak a legfelsőbb kínai politikai körökbe vezetnek…

Bourne ​ultimátuma (Fantom/Bourne 3.)

David Webb már öt éve éli az egyetemi történelemtanárok nyugalmas életét családjával egy maine-i kisvárosban, amikor hirtelen megjelenik valami a múltjából, valami, ami fenyegető – pontosabban nem is valami, hanem valaki. Valaki, aki ellen David Webb tehetetlen lenne, ezért visszavedlik még egyszer Jason Bourne-ná, aki most már nem csak a feleségéért harcol, hanem kisgyermekéért is. És nagyon reméli, hogy ez a harc lesz a végső. Mindent erre az egy lapra tesz fel. Megkezdődik a gyilkos és véres hajsza két kontinensen át, két elsőosztályú bérgyilkos próbál egyedül maradni a porondon, mindkét oldalon hullanak az ártatlan (vagy éppen egyáltalán nem ártatlan) áldozatok, míg végre elérkezik a leszámolás pillanata. Jason Bourne – és szellemi atyja, Robert Ludlum – ezúttal sem tagadja meg önmagát. A Bourne-trilógia befejező kötete – ezt minden túlzás nélkül kijelenthetjük – a műfaj gyöngyszeme.

Csak ​tanú ne maradjon!

Hosszú hetekig vezette az amerikai bestsellerlistát ezzel a regényével Robert Ludlum, aki mindmáig a legnépszerűbb lektűrírók egyike. Ludlumnak nem ez az egyetlen regénye, mely a második világháborúban játszódik, de alighanem ez a legeredetibb, mint ahogy igazán „ eredeti” az ötlet is, amely részint az amerikai titkosszolgálat, részint a Gestapo berkeiben vetődött fel, s amely kétségtelenül az egész háború legcinikusabb akciójává vált. 1944-ben ugyanis mind a náci hadvezetőségnek, mind az amerikai főparancsnokságnak súlyos gondjai támadtak. Egyrészt Peenemündében, a Keleti-tenger mellékén, ahol a német „csodafegyver”,,a V-2 közvetlenül a befejezés előtt állt, elfogyott a speciális ipari gyémántkészlet; másrészt a normandiai partraszállást előkészítő szövetséges légi főparancsnokság (az érdekelt amerikai konszernek üzleti ellenállása miatt) nem tudta megoldani egy döntő fontosságú repülőgépműszer előállítását, és ez az egész inváziós hadműveletet veszélybe sodorta. Ekkor született meg a „nagy tipp”. Mivel mind a két fél rendelkezik azzal, amire a másik rászorul – cseréljenek! Az akció üzleti bonyolítását Rhinemann, a bankár vállalta, a technikai lebonyolítást pedig az amerikai titkosszolgálat egyik tapasztaltabb tisztjére, David Spauldingra bízták. Csakhogy sem Rhinemann, sem Spaulding nem tudott arról, hogy a nácik és az amerikaiak a csereüzleten kívül abban is megállapodtak, hogy a csereüzletet végrehajtó személyeket egytől egyig elteszik láb alól. CSAK TANÚ NE MARADJON! A mit sem sejtő Spaulding egy véletlen esemény nyomán döbben rá arra, hogy valójában mi is vár reá…


Ikarusz ​hadművelet

Brutális bosszút áll a múlt.

Evan Kendrick képviselő minden vágya, hogy békés munkával töltse kis megbízatása idejét - mígnem egy ártatlan véletelen folytán legféltettebb titka lepleződik le a nyilvánosság előtt...Ő volt az a rejtélyes ismeretlen Maszkatban, aki halálmegvető bátorsággal kiszabadította az amerikai követségről az arab terroristák túszait, majd vakmerő akcióját végehajtva, nyomtalanul eltűnt. s most hirtelen eleven célponttá vált az arabok számára. Vissza kell térnie a gyilkos arénába, ahol mindenért vérrel kell fizetni, ahol rettegve elsuttogott szavak adják hírül a fenyegető terror közeledtét, s ahol Kendrick élete egy titokzatos, nagy hatalmú ismeretlen, a Mahdi kezében van.
Senki ne kezdjen bele egy Ludlum-regénybe, ha másnap reggel dolgozni kell mennie! (Chicago Sun-Times)

Sarkvidéki ​küldetés (Covert-One 7.)

A kanadai sarkvidék egy lakatlan szigetén egy tudományos expedíció tagjai egy bombázó roncsaira bukkannak. A világ szemében a fél évszázados repülőgép csupán hidegháborús ereklye. Alig néhányan tudják, hogy még mindig fenyegetést jelent az emberiségre – a repülő ugyanis a szovjet légierő biológiaifegyver-hordozója, fedélzetén két tonna bevetésre váró antraxszal. Az Egyesült Államok elnökének közvetlen felügyelete alá tartozó elit ügynökség, a COVERT-ONE megbízásából Jon Smith ezredes, Randi Russell CIA-ügynök és a csinos, de kegyetlen fegyverszakértő, Valentina Metrace professzor elindul, hogy biztosítsa a helyszínt. A szigeten azonban áruló lapul, így Smithnek és csapatának nemcsak vele kell szembenézni, hanem a kegyetlen sarkvidéki időjárással is. Lassan rájönnek, hogy valami mást is rejt az ősrégi bombázó: egy olyan titkot, amely sokkal nagyobb pusztításra képes, mint az antrax, és amely nemcsak az egész világtörténelmet írhatja át, de a harmadik világháború kitörését is okozhatja.

Az Apokalipszis 1-2. kötetek borítója és gerince kopottas. A Sarkvidéki ​küldetés című könyv borítóján a címben néhány betű picit megkopott. A többi könyv szép, megkímélt állapotú könyv. A könyvek puha kötésűek, kivéve a Csak ​tanú ne maradjon!, az kemény kötésű.