Lefelé a létezés lejtőin

Összefoglaló

A világ, amelyben élünk, maga a megvalósult abszurditás: nem lenne szabad, hogy létezzen, mégis létezik. Pontosabban nem létezik, csak fennáll, ontológiai talapzatát egyre inkább elveszítvén, a semmiben lebeg. Úgy, ahogy a rajzfilmek szereplői eszelős rohanásuk közepette gyakran akkor is továbbrohannak, ha a szakadék fölé érnek. E könyvben részletesen elemezzük azt a, most már általános reprodukciós katasztrófával fenyegető lepusztulási lejtőt, amelyre a magyar társadalmat a „rendszerváltás" sodorta, és azt a már említett nemzetstratégiát, amely a kivezető utat jelentheti.
Igyekszünk megvonni a 2010-es áprilisi választásokon uralomra került kormány első évének mérlegét. Főként arra a kérdésre keressük a választ, hogy az új uralmi elitek vajon képesek lehetnek-e a lepusztulási lejtőről való visszafordulás nemzetstratégiájának kidolgozására és megvalósítására. Tehát arra, hogy az új Fidesz-kormány a magyar nép reményei szerint felépülő új rendszer első kormányaként vagy a megbukó régi rendszer utolsó kormányaként vonul-e be a történelembe.