Átkelés az üvegen

Összefoglaló

Márton László 1992-ben megjelent regénye a magyar regényírás nyolcvanas évekbeli felfutásának betetőzése volt. Nem véletlenül részesült megkülönböztetett kritikai fogadtatásban: Balassa Péter szerkesztésében külön tanulmánykötet jelent meg róla (Üvegezés, JAK / Pesti Szalon, 1994.). Az új kiadás megteremti annak lehetőségét, hogy a szélesebb olvasóközönség is megismerkedhessen ezzel a meghökkentő művel, mely az eltelt tizenöt év során mit sem vesztett eredetiségéből, frisseségéből, váratlan humorából és metsző szarkazmusából. „… mindaz, ami van, egyszersmind nincs, s hogy álom és valóság, képzelet és realitás nem választható el egymástól, hogy a szerves lét tanul a szervetlentől, s az átkelés az üvegen nem egy pillanat (mint az első és a második rész között mutatja a szerző), hanem állandó folyamat…” (Balassa Péter, Holmi, 1993. február) „Márton eszközei az átkelésben költői teremtőereje, játékos fantáziája, ironikus intellektualizmusa és a nyelvhez való önfeledt viszonya.” (Bazsányi Sándor, Üvegezés, JAK / Pesti Szalon, 1994.)