Vajon lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Egyáltalán lehet-e másként írni és beszélni a múltról, mint ahogy ezt addig tettük? Annak a harmadfél évszázadnak a története, melyben a magyarság sorsát részben a török fenyegetés, részben az akkori világ két legerősebb birodalma – a török és Habsburg – közé szorultsága határozta meg, különösen alkalmas a kérdések megválaszolására. A szerző az eseménymenetet követve részletesen elemzi és bemutatja a demográfiai, etnikai, gazdasági és társadalmi fejlődést. Célja, hogy az eddig szétválasztott és elemekre bontott történelmet, az egykoron szétválaszthatatlanul együvé tartozó elemek egységét helyreállítsa.
3 kötet (szerk. Glatz Ferenc):
I. Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig
II. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440–1711
III. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867
A kollektivizálás egyike volt a huszadik század legnagyobb horderejű társadalmi eseményeinek. Az államosítás után Magyarországon a parasztság maradt az utolsó olyan társadalmi réteg, amely földtula...
Online ár:
3 690 Ft
Online ár:
4 990 Ft