Eger és a Bükk (Borkultúra könyvek)

Összefoglaló

Vége a nyárnak, kiürültek a vízpartok, üdülők, strandok, a legtöbb ember már „elcsomagolta” nyári vakációjának kellemes (netán kellemetlen) emlékeit, mégis utazásra csábítom e havi könyvünkkel a kedves olvasót. Hisz utazni nemcsak nyáron érdemes, hanem bármelyik évszak kínálhat nekünk kellemes élményeket, programokat, kikapcsolódást, pláne, ha erre „egy életre való útitárs” invitál.

„Utazás, pihenés, okulás, aktív kikapcsolódás - fontos fogalmak az élet élvezetéhez. Az értékes élményeket kereső, igényes ember számára a túra összefonódik a kultúrával, az utazás egyet jelent egy adott tájegység művészetének, történelmének, természeti értékeinek és gasztronómiájának a felderítésével. A megismerésre érdemes dolgokat sok szálon fel lehet fűzni, s az egyik eszmei fonálnak a bor szeretete kínálkozik.”

Ez lehetne a mottója a Bor.kul.túra (Bor, túra, kultúra) sorozatnak, melynek első kötete a Balatont és vidékét, második kötete pedig Egert és a Bükköt mutatja be.



Miért vonzó Eger és a Bükk? Hiszen kötelező iskolai kiránduláson majd minden ember járt már ott, de tényleg mindent láttunk, észrevettünk akkor? Nem beszélve arról, hogy milyen szépen felújították azóta a városokat. Külön fejezet írja le a barokk Eger nevezetességeit, bemutatva számos olyan régi és új csodát, amelyek általában rejtve maradnak az ide látogató turisták szeme előtt. „Ne menjen el mellette!” rovatai megállásra késztetnek egy-egy nem szembetűnő épület, szobor előtt, ezek szerint Egerben a nemcsak a várba és a Bazilikába érdemes betérni, hanem például a ferences és a Rác templomba is, és nem árt bekukkantani a megyeháza udvarába is! Nem feledkezik meg a könyv a sokszor méltatlanul mellőzött Miskolcról és változatos vidékéről, Lillafüredről és Tapolcáról sem. A térség műemlékei mellett megismerhetjük a Bükk világát, a túraajánlatokat olvasván már kedve szottyan az embernek elővenni a bakancsát, hogy nekivágjon a hegy mélyének, a barlangokat és karsztjelenségeket felfedezni, vagy egy kilátóból csodálja meg az elé táruló panorámát, netán megpróbálja kideríteni a titokzatos kaptárkövek titkát, de egy Hór-völgyi séta is kellemes élményt ígér. A szőlők között kanyargó bükki utakon végigkerékpározhat az ember, a tanösvényeken pedig sokat tanulhatunk a környék élővilágáról. Elődeink nyomaira is rá lehet bukkanni barlangokban, megismerhetjük ezen leletek feltárásának történetét is a könyvből, megtudhatjuk mi köze az ősmedvéknek a buszjegyekhez. A túrákon színes térképszelvények segítenek tájékozódni a terepen, a hangulatukat pedig szépirodalmi idézetek (versek, regényrészletek) emelik. (Az Egri csillagokból sikerült olyan részt találni, amely nem Bornemissza Gergelyről szól. Felkapaszkodtak már az idézett szarvaskői vár romjaihoz?)

Az érdekes leírásokat Szelényi Károly és mások színes fotói illusztrálják. És persze a borvidék: részletesen megismerhetjük az egri és debrői körzet, illetve a bükkaljai borvidéken termelt szőlők fajtaszerkezetét, a pincék történetét, a térség borkultúrájának múltját és jelenét. A borvidék számos, felkeresésre érdemes pincészetének bemutatása során az ismert sztárborászok mellett fiatal tehetségekkel is találkozhatunk. (Az előszó szerint elfogulatlan és független véleménnyel nyilatkoznak a pincékről, senki nem befolyásolta őket.)

És nem maradhatnak el a praktikus információk sem egy útikönyvből: hol érdemes álomra hajtani fejünket (többféle árkategóriában), ha a környéken járunk, megtudhatjuk melyik étterembe, fogadóba érdemes betérni ebédelni vagy vacsorázni, valamint azt is, hogy Szilvásvárad környékén hol lehet a legfinomabb pisztrángot enni.
És a címek, telefonszámok mellett ott a webcím is, így a tervezgetést már a számítógépnél megkezdhetjük.

A könyv végén segítségünkre van még a borászati kisszótár és a névmutató.