Megrázó, döbbenetes, felkavaró. Ezekkel a szavakkal jellemezték a Kisgyerekek emlékiratai-t könyvem anyagának első olvasói. Ebben a könyvben kisgyerekek mesélnek arról, hogyan látják a felnőttek világát, amely sok esetben kíméletlen tragédiába sodorja őket. A könyv írása során nem vezetett semmiféle pedagógia szándék. Sokszor mégis úgy éreztem, eddig átléphetetlen határokon jutok túl, amikor egy gyermek hangján saját haláláról tudok beszélni. Ezek a tiszta, sérülékeny és kiszolgáltatott gyerekhangok megváltoztatták az írói gondolkodásomat. Az olvasónak is megvan minden esélye, hogy a könyv történetei után másképpen nézzen a világra.