Olasz leíró nyelvtan

Összefoglaló

Nyelvtanunk az olaszul tudó, művelt magyar olvasó számára készült; használójának ismernie kell annyira a nyelvet, amennyire a heti két-hat órás gimnáziumi tanulással el lehet sajátítani. Rendelkeznie kell magyar és általános nyelvészeti alapismeretekkel, ezek magyarázatára nem térhetünk ki. Így pl. tudottnak vesszük, hogy minden olvasónk tisztában van a mondatrészekkel. Ez annál fontosabb, mert velük külön nem foglalkozunk; a szófajok tárgyalása során szerepelnek, amikor az alaktani leírás után a mondatszerkezeteket, tehát a szavak közt előforduló vonatkozásokat vesszük.
Sok szerkezet egyébként különféle szempont szerint vizsgálható. Csak egyetlen példa álljon itt. A személyes névmás hangsúlytalan alakjának megismétlése az ige előtt előre tett tárgy esetében olyan szerkezeti probléma, amely szóba kerülhet a névmásoknál, a szórendnél, de pl. az egyeztetésről szóló fejezetben is. Esetenként kell dönteni a csoportba sorolásról. De azt sem zártuk ki, hogy egy-egy jelenséget szükség esetén két vagy több helyen is megemlítsünk. Az egyik helyen általánosságban, a másik helyen részletesebben szólunk róla.
Vissza
TARTALOM
Bevezetés 5
Hangtan 9
Alaktan és mondattan 60
A névelő 60
A főnév 100
A melléknév 137
A számnév 158
A névmások 173
Az ige 221
A határozószó 325
A viszonyszó 340
A kötőszó 363
Igenevek 443
Az indulatszók és a hangfestő szók 466
A szórend 469
Helyesírási kérdések 473
Bibliográfia 480
A példához felhasznált irodalom 482
Tárgymutató 485
Tartalomjegyzék 493