Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
ELŐSZÓ
Kedves Olvasó!
Ahogy a finneknek megvan az eredeteposzuk, a Kalevala, mert töredékeiből, az úgynevezett rúnókból, népi énekekből a neves finn költő, Lönrott összerakta, ugyanúgy mi is biztosan állíthatjuk, hogy regéinkben, mondáinkban és némely meseelemünkben az elveszett hun-magyar őseposz egy-egy töredékét őrzi a megtartó népi emlékezet, s ezekből ismerhető meg a régmúlt, ezekből építhető fel a magyarság eredeteposza.
A parasztok fecsegő énekei - miként lángot a hamuba bújt parázs - minden bizonnyal átmentették a magyar identitás gyökereit ide, ebbe a késői időbe. Önazonosságunk forrásait azonban nálunk sokáig az érdektelenség vagy inkább a rosszul értelmezett tudományosság sorvadni hagyta, holott bennük pótolhatatlan értékek rejtőztek, amelyek révén fenntartható és kiépíthető lehetett volna az egészséges történelmi tudat. A nyomjelzők azonban még így is ott rejtőznek titkon a néplélekben. Ahogy korábban közvetítették, ma is ugyanúgy közvetítenék, ha hagynánk, a múltnak sok-sok évszázadra visszaterjedő misztériumát.
Nyilvánvaló, hogy maga a történettudomány nem épülhet a regék táplálta mítoszokra, hiába vannak jelen azok évezredek óta a nép ajkán, mert a nemzet története több és sokkal érdekesebb annál, amit minduntalan adatokkal, tényekkel és tárgyi emlékekkel kell bizonyítani. Népmondáink - még a viszonylag későbbi korok eseményeinek megítélésekor is - egy kicsit másképp szólnak, mint a tudomány. És különösen igaz ez a Székelyföldre, Bánk népére, avagy a nyolcadik törzsre, hiszen itt a sajátos történelmi sors következtében más szerep jutott a nyelvnek, s más a népet formáló életszemléletnek, így a mondának és a mesének is.
Csodálatos a megtartó erő, ami e fecsegésben és az emlékezésben rejlik! Jó testvérével, a teremtő képzelettel együtt jellemet és szellemet formáló lehet akár ma is. Érdemes betekinteni a székelység titkos, régvolt és közelebbi világába a regék és a legendák, a mondák és az újabb keletű történetek által. Az Árpád és Balambon és A turul fia című kötetek után most a harmadik könyvet, A királyné napja című munkát ajánlhatjuk az olvasók szíves figyelmébe. Vissza
TARTALOM
HUNOK, SZÉKELYEK, MAGYAROK
Attila koronája 9
Réka síremléke 10
Miért szent a magyar korona? 11
A királyné napja 11
TÖRTÉNELMI KÖRJÁRAT A SZÉKELYEK MÚLTJÁBAN
A római út 15
Szászölő hely
Hagymás 19
A bágyi vár kulcsa 20
Béla vára 22
A homoródszentmártoni zászlórúd 25
Tatárfülek 27
Lokodi rege 27
A karácsonyfalvi paradicsom 28
Bába fergeteg 30
A sion hegyén 31
Dálya 32
Dersre se! 33
Az íjász 35
A Bethlen-címer 36
A ravai tatárlikak 39
A kötélhúzás 39
Törökvár 40
Az anya-hegy 41
Ocfalva 42
Bikafalva 42
Vaskaja 43
Kőrispatak 44
Atyha 45
A főkirálybíró gagyban 46
Budvár utolsó gazdája 49
Be étlen! 50
A cifrák 51
Zetelaka 51
A csengővásár 52
Heydte sisakja 53
Árva Bethlen Kata 54
Az utolsó ázsiai magyar 55
Tortanya 56
A száldobosi likaskő 57
A vargyasi ács 57
A medvés címer 58
Csomafalva 59
A szabédi orgonasíp 60
Katonadomb 61
A paniti pipaszár 62
A tizenöt mázsás harang 63
Szent Péter kútja 64
A gerendi vendég 64
Az aranyosszéki gerendásút 65
Zsidóvár 67
A torockói hosszúkő 67
Leánykő 68
Székelyvár 68
Báthory és a székelyek 70
A függetlenség alkonya 71
A magyar király meg a szeredaiak 73
Tatárok útja 73
Kápolnahegy 74
A csíki vereskép 75
Csíksomlyó 75
A csíki fekete kendő 77
A háborgó lélek 78
A somlyói szent antal kápolna 78
Paphalála 79
Negyedfélmegye havasa 80
Szegelet földje 82
Széphavas 83
Pogányhavas 84
Szentdomokos sziklabércei 84
Rapsonné kincse 86
Büdösszállás 87
Akik kézzel-lábbal táncoltak 88
Torja vára 89
A torjai büdös 90
Zalány 91
Tatárdomb 93
Kovácshegy 94
Pókahalma 95
Szentkatolna 96
Deszkaváros 96
A darabonterdő 97
Az eresztevényi óriás 98
Janka feje 99
Doboly 100
A törökök dinnyéje 100
Az ósáncnál 101
Kuruchalom 102
Décse köve 103
Kárhágó 103
A kormánybiztos 105
Halvaszületett 106
MESÉK, ANEKDOTÁK, IGAZ TÖRTÉNETEK
Mátyás király récéi 111
Mátyás király képmása 113
A járás legszebb asszonya 115
Jókai földrajztudománya 119
A szökdécselő állat 120
A gazdag ember meg a pap 123
A székely pesten 125
Mihály bá ördöge 126
A boszorkányok pogácsája 128
Szegény feje, jeje! 131
A visszajáró lélek 133
A megpatkolt boszorkány 134
A böjti boszorkány 138
A tetű meg a bolha 139
Elkéstél, póli! 140
Boszorkányjegy 141
A boszorkány ujjasa 143
A székely meg a patikus 144
Az tudja, aki húzza 148
A szerencsés falu 149
Asztalos úr 150
Kardából ember lett 151
A kulák 152
Gedán 153
A gondozó 155
A cigány vacsorája 156
A karácsonyesti ég 159
Gyertyaszentelő 160
A korondi írók 161
Függelék 162
Bibliográfia 184
SZERZŐ Choli Daróczi József Dr. Karsai Ervin Dr. Horváth Mihály Nyári László Tuza Tibor Dr. Kerékgyártó István Dr. Várnagy Péter SZERKESZTŐ 'Choli Daróczi József: Romológiai alapismerete...
Online ár:
4 790 Ft