Magyar díszítési motívumok a Székely földön

Összefoglaló

Természetadta kincseinkben, eredetiségekben és különlegességekben oly gazdag székely földünknek jellemző s valódi nemzeti kincset képező vonása az, hogy lakói a régi nemzeti sajátságokat nyelvben, szokásokban és műipari tekintetben, dacára kiválóan tanulékony jellemüknek, sokkal inkább meg tudták tartani a civilizáció egyenlítő és összeolvasztó erejével szemben, mint hazánk bármely vidéke. Nyelvész úgy, mint történész, archeológus úgy, mint művész és műiparos, kimeríthetetlen kincses házát találja itt régi és ma is létező nemzeti sajátságainknak s műemlékeinknek. A tájszólások, mondák, népszokások, helynevek, egy szegényes falusi templom és egy régi nemesnek ládafiókja: mind-mind élő tanúi a múltnak, és adat nemzetünk s fajunk történetéhez. A rohamosan haladó civilizáció ugyan eljutva a legelrejtettebb zugba is, sok sajátságos vonást kezd már eltörölni nemzeti művelődésünk nagy kárára, melyek azonban ma még kevés munka és fáradtság árán megmenthetők az enyészet és örök feledéstől. Ily elenyésző s lassanként feledésbe menő nemzeti kincs a sajátos régi tradíciókon nyugvó magyar díszítési modor is, melyet a puritán egyszerűség s az idegen szeretete már majdnem teljesen elölt, de annyi bizonyos, hogy a gyakorlatból egészen kiszorított.