Az ökológia gondolkodás atyjaként is emlegetett Mumfordot a magyar olvasók elsősorban holisztikus szemléletű A város a történelemben című műve alapján ismerik. A kötetben közölt tanulmányok az említett nagyhatású könyvhöz hasonlóan eredeti, sokszor meglepő gondolatok segítségével boncolgatják a társadalom változásainak mozgatórugóit. A környezet féltése Mumfordnál nem sirámokban jelenik meg, sokkal inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy az egyén és hatalom viszonyán keresztül bemutassa azt az elidegenedési folyamatot, amelynek során a természet pusztán anyagi erőforrássá változik. Egyik legeredetibb esszéjében a gép fogalmát kiterjeszti az emberek alkotta óriásgépre, amely nem más, mint a személytelen és irányított tömeg. Annak ellenére, hogy az ókori gigantikus és kizárólag az emberi erőre támaszkodó építkezéseket kivitelező óriásgép ma már ilyen tiszta formában nem létezik, hasonlók a mai napig akadnak. Mumford, aki meggyőződéses pacifista volt, a hadsereget, mint hadigépezetet is ilyennek látja, és mint ilyet, civilizációellenesnek tartja. A kultúra és technika viszonyának történelmi változásait elemezve is előütközik humanizmusa. Rámutat arra, hogy a munka specializálódásával megszűnt annak alkotó jellege. A termelés során a gépesítéssel és munkafolyamatok részekre hullásával már nem a társadalmi elismertség lett a mesteremberek jutalma, hanem a bér. Mumford nem csak beszélt a természettel való harmónia fontosságáról, ő maga is vidékre költözött. Az életét szabadúszó szociológusként leélő szerző nem csak tudományos publicisztikáival szerzett magának hírnevet, hanem Európa és az Egyesült Államok legnevesebb egyetemeinek vendégelőadójaként is.
Az emberi butaság történetéről írott trilógia (Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberi butaság kultúrtörténetéből; vége az emberi butaságnak), amelyet most – a régebbi három kötet...
Online ár:
2 290 Ft
Online ár:
3 290 Ft