Életem - Saját kép

Összefoglaló

Író/Szerző: Angela Davis
Fordító: Falvay Mihály
Sorozat: Emlékezések
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 1977
Oldalszám: 388
Kötés: Vászon, védőborítóban
Nyelv: Magyar
Állapot: jó
ISBN: 9630710579
Méret: 14 cm x 20 cm

Ki ​ Angela Davis?
Egyetemi tanár, filozófus, és forradalmár. És fontos hozzátenni, hogy színes bőrű amerikai állampolgár.Szülei mélyen alulról törtek fel, hatalmas akaraterővel megáldva küzdöttek azért, hogy képezzék magukat, tanulhassanak, és egy emberibb életet élhessenek. Édesapja történelemtanár, édesanyja tanítónő volt. Már kicsi gyermekként átélte nap mint nap a rasszizmus kegyetlen megnyilvánulását, és ez váltotta ki belőle a tiltakozást az igazságtalanságok, az elnyomás, a rasszizmus ellen. Hamar politizálni kezdett, és vállalta a börtönt is azért, hogy tegyen valamit az igazságtalanságok ellen, a saját népét – ahogyan ő nevezte őket – testvéreit felvilágosítsa, és segítse a fiatalokat jobb életszínvonalra emelni.
Nyíltan kommunistának nevezte magát, pedig tudta, hogy ezzel nagy bajba sodorja nemcsak önmagát, de családját is. Tagja lett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának. Amikor részt vett szerelme testvérének fegyveresen elkövetett börtönszabadítási kísérletében, el kellett hagynia az egyetemet. Ronald Reagan – akkor kaliforniai kormányzó – ezt mondta: „Ez a nő soha többé nem állhat katedrára Kaliforniában.” A szabadítási kísérletnek öt halottja volt. Angela Davis ezután bujkált. Az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző egyike volt. Elfogása után tizenhat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd bűnszövetségben elkövetett emberölés vádjával bíróság elé került. Állítólag tőle kapták a többiek a fegyvereket. E vád alól nem sikerült tökéletesen tisztáznia magát, de az esküdtszék a növekvő hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására felmentette. Ezt követően sok országban megfordult azoknak a szervezeteknek a meghívására, amelyek a kiszabadításáért küzdöttek. Járt a Szovjetunióban és Magyarországon is. A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték. A múlt század hatvanas éveinek egyik sztárja volt Ernesto Che Guevara, Daniel Cohn-Bendit, Joan Baez és Bob Dylan mellett. A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki.
1980-ban az amerikai Kommunista Párt alelnökjelöltje volt. Később kilépett a Pártból. Visszatért a kaliforniai egyetemre és férjhez ment egy afroamerikai egyetemi tanárhoz.
Ma a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora. Foglalkozik kulturális és zenei témákkal, a feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával. Elnöknője egy, a börtönök megszüntetéséért harcoló mozgalomnak.
Leszbikusságát 1997-ben vállalta fel az Out magazin hasábjain.