A jelen kötetben összegyűjtött tanulmányok a magyar nyelvű drámairodalom legrégebbi emlékeivel, gyakorlatilag tehát 16-17. századi szövegekkel foglalkoznak, s elsősorban a drámaírás gyakorlatára koncentrálnak. Olyan fogásokra, konvenciókra és szövegszerkesztő eljárásokra, melyeket régi íróink nyilvánvalóan nem az iskolás poétikákból tanultak, s melyek használata már a kezdet kezdetén, az 1540-es évek végétől is kimutatható. A mondott konvenciók a klasszikus auktorok példaértékűnek tekintett humanista kiadásaiból, illetve egyéb idegen nyelvű mintákból egyaránt szublimálhatónak tűnnek. A ránk maradt darabok jelentős része fordítás, illetve átdolgozás. Ez elvben magyarázatul szolgálhat akár arra is, hogy bár drámaíróink – vélhetőleg – egymástól meglehetősen elszigetelten alkottak, a drámaírás gyakorlatával kapcsolatos fogásokat többé-kevésbé mégis egységesen használták. Ezek vizsgálata számos konkrét probléma megoldását teszi lehetővé, ugyanakkor rávilágít egy igen érdekes jelenségre is. Arra nevezetesen, hogy a drámaírás ilyen jellegű praktikáinak alkalmazása mennyire stabil, az irodalmi ízlés változásainak ellenálló, sőt, a változást némileg lassító gyakorlat volt, amely persze idővel mégis bizonyos átalakuláson ment keresztül. És e praxis változásai mindig mélyen érintették drámáink világát.
Ez is elérhető kínálatunkban:
A drámaírás művészete - mely eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült - a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól Berlinig. A magy...
Online ár:
4 242 Ft
Eredeti ár: 4 990 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján