Emlék márványból vagy homokkőből

Összefoglaló

ÖT ÉVSZÁZAD ÍRÁSAI A MŰVÉSZETTÖRTÉNET TÖRTÉNETÉBŐL



TARTALOM
Előszó 9
Az előzmények: antikvitás és középkor 14
A reneszánsz: az újkori művészettörténeti gondolkodás kezdetei 19
A manierizmus és a a barokk: a művészettörténeti fogalomrendszer kialakulása 29
A klasszicizmus és a romantika: a művészettörténet mint filozófiai tudományág 43
A XIX. század: a művészettörténet tudománnyá szerveződése 63
A századforduló: művészettudomány és művészettörténet 90
Irodalom az előszóhoz és az idézetek forrásai 107
Képek az előszóhoz 115
Megjegyzések a képekhez 117
Szemelvények 127
Filippo Villani: Könyv Firenze városának eredetéről és híres polgárairól. Cimabue, Giotto, Maso, Stefano és Taddeo festők 129
Lorenzo Ghiberti: kommentárok. II. Kommentár 17 131
Antonio Filarete: Traktárus az építészetről VIII. könyv. Az oszlopokról és az ívekről. A fejedelmi palota XIII. könyv. A hidakról 132
Johannes Butzbach: Könyvecske a festészet kiváló mestereiről 136
Jacob Wimpheling: A németek története napjainkig 139
Emlékirat I. Leó pápához a római antik műemlékekről 141
Antonio Billi könyve: Leonardo da Vinci 142
Michalangelo Buonarroti 146
Francisco de Hollanda: Négy beszélgetés a festészetről Rómában, 1538-ban. Második beszélgetés 146
Benedetto Varchi: Beszélgetés arról, melyik művészet előbbre való, és melyik nemesebb: a festészet-e vagy a szobrászat. 148
Harmadik és utolsó beszélgetés: miben hasonlóak és miben különböznek a festők és a költők? 151
Lodovico Dolce: Párbeszéd a festészetről 155
Johannes Fischart: 29 római pápa hiteles és pontos művészei képmása, azaz arcképe 1378-tól kezdve a ma kormányzóig. Előszó 171
Giovanni Paolo Lomazzo milánói festő Traktátusa a festészet, szobrászat és építészet művészetéről, hét könyvben. Első könyv. I. fejezet 175
Carel van Mander: A teljes németalföldi és felnémet festők élete 183
Nicolas Poussin: Megfigyelések a festészetről 185
Giovanni Pietro Bellori értekezése: A festő, a szobrász és az építész ideája 188
Annibale Carracci élete 195
André Félibien: Beszélgetések a legkiválóbb régi és modern festők életéről és műveiről. VI. beszélgetés 197
Joachim von Sandrart: Az építő-, szobrász- és festőművészet Német Akadémiája... 202
Beveztés 204
A leghíresebb antik szobrokról 205
Izrael Mechelen 207
Martin Schön 207
Matthäus Grünwald 208
Roger de Piles: A festők életének kézikönyve. Az ízlésről és annak sokféleségéről 212
Jonathan Richardson: Tanulmány a festészeti kritikáról 215
Johann Joachim Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászművészetben 238
Horace Walpole: Az újabb kertművészetről 244
Joshua Reynolds: V. beszéd a Királyi Akadémia növendékeihez az 1772. december 10-i díjkiosztás alkalmából 250
Johann Wolfgang Goethe: A német építőművészetről 256
William Gilpin: Megfigyelések főként a festői szépségről 1776-ban, Nagy-Britannia egyes tájain, főként a Skót-hegyvidéken 259
Luigi Lanzi: Itália festészettörténete a szépművészetek újjáéledésétől a XVIII. század végéig. Harmadik könyv: Római iskola 262
Wilhelm Heinrich Wackenroder: A mi tiszteletre méltó ősünknek, Albrecht Dürernek emlékezete 268
Francois René Chateaubriand: A kereszténység szellem Hotel des Invalides 269
Hotel des Invalides 269
Versailles 269
Gótikus templomok 269
Auguszt Wilhelm Schlegel: Előadások a szépirodalomról és a művészetről. A szépművészet s a természet viszonya, illúzió és valószínűség, stílus és modor 272
Friedrich Schlegel: Levelek egy utazásról a Németalföldön, Rajnavidéken, Svájcon és Franciaország egy részén keresztül. Köln 281
Johann Domonik Fiorillo: A rajzolóművészetek története Németországban és az egyesített Németalföldön 284
Carl Friedrich von Rumohr: Olaszországi kutatások. A művészet háztartása 288
Simone de Matino és Lippo de Memmo 290
Gustav Friedrich Waagen: Műalkotások és művészek Angliában és Párizsban 293
Carl Schnaase: A képzőművészetek története. Általános bevezetés 296
Karl Bötticher: A hellének tektonikája. Tektonika, architektonika 301
Jacob Burchardt: Nagy Constantinus kora. Az antik élet és kultúra elöregedése 303
Gottfried Semper: Az összehasonlító stílusban rendszerének tervezete 309
Eugene-Emmanuel Violett-le Duc: A XI-XVI. századi francia építészet értelemző szótára. szemelvények néhány címszóból 314
Giovanni Battista Cavalcaselle-Joseph Crowe: A festészet története Itáliában a II.-tól a XVI. századig. Masaccio: Szentháromság a firenzei Santa Maria Novella-templomban 319
Anton Springer: Az antikvitás középkori utóélete 322
Carl Justi: II. Fülöp, a műbarát. Fülöp és Tiziano 326
Lauis Courajod: A reneszánsz kezdetei Franciaországban a XIV. és XV. században 329
Heinrich Wölfflin: Reneszánsz és barokk. A stílusváltozás okai 331
Giovanni Morelli: Művészetkritikai tanulmányok az olasz festészetről 338
Bernhard Berenon: A reneszánsz firenzei festői 343
August Schamrsow: Barokk és rokokó. Kritikai állásfoglalás az építészetben megnyilvánuló festőiségről. Rokokó 349
Aby Warburg: Flamand művészet és firenzei kora reneszánsz 353
Alois Riegl: Az ókeresztény bazilika keletkezéséhez 357
Franz Wickhoff: A művészettörténet felosztása fő periódusokra 361
Werner Weisbach: Az impresszionizmus, az antik és újkori festészet problémája. Vermeer van Delft 366
Julius von Schlosser: Filippo Villani fejezee a firenzei művészetről 370
Émile Male: A senlisi kapuzat es hatása 374
Wilhelm Worringer: A gótika formaproblémái. A gótikus formaakarás sorsa 376
Wilhelm Vöge: A természet tanulmányozásának úttörői 1200 körül. I. 381
Erwin Panofsky: Dürer művészetelmélet, különös tekintettel az olaszok művészetelméletéhez való viszonyára. Az új metódus eredete 385
Marx Dvorák: Grecóról és a manierizmusról 391
Wilhelm Hausenstein: A barokk szelleme 402
Jegyzetek a szövegszemelvényekhez 407
A szövegszemelvények időrendi mutatója 441
Képek a szövegszemelvényekhez 443
Névmutató 445