Azt mondja Szirmai Professzor, Deák Ferenc után szabadon, hogy „nem elég nem hazudni, mondani kell az igazat”. A fanyar irónia sebészkésének – amellyel, mint módszerrel, az „emberben az agyat keresi” – a humor veszi el az élét. Pénzorientált világunk távol áll a modernségtől. Könnyedén beereszti a babonát, dajkálja a misztikumot és ragaszkodik a megszokott butaságokhoz, mert bajban van… Mennyit tudnak orvosok és nem-orvosok arról, hogy mire kell az agy, és mit okoz, ha megbetegszik? Elég keveset! – mondja a Professzor. Ennek ellenére, mint a jó doktor, ígéri a tisztelt olvasónak: csak nyugodtan, nem fog fájni! Az orvos-elit hajlítható, néha meggondolatlan és végtelenül kiszolgáltatott a vetélkedő gyógyszercégeknek, érzéketlen hivataloknak, keserves újításoknak, áltudományos hazugságoknak és egymásnak.Ugyanez történt a betegekkel is. A manipuláció sikere azonban mindig a másiktól függ – aki hagyja magát. Éppen ezért nem árt vigyázni, mert: „a jövő az, amivé a dolgok váltak”… És hogy miért ír ilyeneket, nem csak szakkönyvet, arra a válasz az előszóban áll: „Azt akarom, hogy kérdezd meg! …és kérdezd meg még egyszer, ha már elolvastad”.