A ma nyolcvanas éveit taposó Ilja Zbarszkij sokat tud mesélni a szovjet nomenklatúra első-második nemzedékének tündökléséről és bukásáról. Mesél is: a családjukat kezdetben pártfogoló Dzserzsinszkijről, a szomszédságukban nyaraló Buharinról éppúgy, mint a házuknál vendégeskedő Borisz Paszternakról, az első perekről, az ínségről és a rettegésről, a kiválasztott, de szintén rettegő kevesekről, forradalomról, háborúról és békéről. A könyv igazi érdekessége azonban egy olyan tény, ami messze több, mint életrajzi adat. A szerző ugyanis Lenin bebalzsamozójának a fia, aki egy ideig maga is a mauzóleum talapzatában berendezett tudományos laboratóriumban dolgozott.