Celia Langstont mindig elkerülte a szerencse. Amikor szülei tíz évvel ezelőtt meghaltak, meg kellett állnia a saját lábán - ami azt vonta maga után, hogy nem járhatott bálokba, s egyúttal a házasság reménye is szertefoszlott. A nevelőnőként dolgozó Celia azonban nem adta át magát az önsajnálatnak. Huszonhat évesen elfogadta, hogy a sors a vénlány szerepét osztotta rá...
A jóképű Severly herceg, akire mindenki felnézett a háborúban tanúsított bátorsága és mesés vagyona miatt, soha nem szenvedett hiányt női társaságban.
Az előkelő társaság krémje szinte csüggödt minden szaván. Éppen ezért maga is meglepve tapasztalja, amikor feltűnik neki unokaöccsei nevelőnője - még unalmas szürke ruhája sem tudja elrejteni királyi tartását és szemrevaló domborulatait. Egyrészt soha nem szeretett olyan nőt, aki rangban alatta állt főként nem egy nevelőnőt. Másfelől Celia mintha neheztelne rá, de elutasító magatartása csak tovább szítja a vágy tüzét. Severly érzi, hogy hosszú, nehéz küzdelem vár rá...