A szándéktól a következményig (Előadások az általános etikáról)

Összefoglaló

Ez a valóban nagy jelentőségű, tárgyát és mondanivalóját tekintve általános érdeklődésre számot tartható könyv Heller Ágnes egyetemi előadásainak - átdolgozott, könyvvé formált, de koncepciójában lényegileg változatlan - szövegét tartalmazza. Megjelenése hosszú ideje sürgető hiányt pótol, ezért esemény: az első könyv, amely az etika leglényegesebb problémaköreit átfogó tudományos rendszerességgel és marxista tudatossággal, a dialektikus materializmus szellemében elemzi. Felfogásmódját, gondolatainak tartalmát és irányát tekintve annak a folyamatnak terméke ez a könyv, melyet a "marxizmus reneszánszának" szoktunk nevezni, s amelyet három tendencia jellemez - a szerző szavaival: szakítás és dogmatikus merevséggel, visszanyúlás Marx eredeti szövegeihez, ezek mondanivalójának, valóságos intencióinak feltárásával, s végül a marxi filozófia visszakanyarodása eredeti funkcióihoz. Ahhoz, hogy kérdésekre adjon választ, hogy a mozgalom szerves részévé váljon. Milyen kérdésekre keresi a feleletet ez a könyv? Lássunk néhányat a számtalan közül. Szabadon választ-e az ember az eléje táruló lehetőségek közül? Felment-e valakit az erkölcsi megítélés alól, hogy amit cselekedett, "parancsra" tette? Felelős-e tetteiért, aki nincs tisztában azok következményeivel? Csak a tetteknek vagy a szándékoknak is van szerepe az ember erkölcsi megítélésében? Szentesíti-e a cél az eszközt? Van-e különbség tetteink erkölcsi és politikai elbírálása között? Az ízelítőül felsorolt kérdésekből is látható, hogy Heller Ágnes könyve, tudományos érdemén túl, a szó szoros értelmében aktuális könyv, olyan kérdéseket válaszol meg, amelyek életünk mindennapjaiban lépten-nyomon felmerülnek, s amelyekben tisztán látni általános emberi, hogy ne mondjuk, becüsletbe vágó kötelességünk.

TARTALOM
Előszó 5
Az erkölcsről általában
Az erkölcs természeti feltételei 15
Az ösztönök és a szükségletek 18
Az érzetek 27
Az érzelmek erkölcsi tartalmáról 33
A szenvedélyek sajátosan emberi jellege 35
Az erkölcs társadalmi feltételei 41
Az érdek és az érdekeltség 42
A szokás 46
A szokások erkölcsi tartalmáról 54
Egyén és társadalom vagy a voltaképpeni erkölcs 60
Az individuum 60
A voltaképpeni erkölcs 66
A moralitás 71
Az emberi szabadság vagy az erkölcsi cselekvés viszonylagos autonómiája 74
A kérdés felvetése 74
A viszonylagos autonómia ontológiai alapja 80
A szabadságtudat vagy szabadságérzés 84
Az individuum totalitása 88
A törvényszerűségek különneműsége 93
A szükségszerűség felismerése 97
Az erkölcsi szabadság 99
A felelősség 103
A kényszer, az önkény és a negatív szabadságfogalom 108
Erkölcs és megismerés 111
Az erkölcsi fogalmak, az öntudat és az okosság 112
Ösztönösség és tudatosság 123
A megismerés tartalma és az erkölcs 127
A tudatlanság felelőssége 131
Az igazmondás 135
Az erkölcsi fejlődés
Az erkölcsi normák és a "kellés" problémája 142
A konkrét normák 142
Az elvont normák 144
Az elvont és konkrét normák gyakorlati egysége 148
A normák és az individuális erkölcs 151
A példa, a tekintély és az erkölcsi eszmény 153
A külső követelés (Müssen) 156
A belső követelés (Sollen), "kellés" 159
"Kellés" és lehetőség 163
A kötelesség 165
Szándék és következmény 169
Az elvont szándék 169
Elhatározó cselekvés 171
Szándék és következmény lehetséges ellentmondása. A következmény beszámíthatósága 173
Szándék-etika és következmény-etika 181
Cél és eszköz 183
Szentesíti-e a cél az eszközt? 183
A célok kollíziója 189
Lehet-e az ember az ember számára eszköz? 191
Lehet-e az ember pusztán öncél? 197
A megszokás 199
A megszokás mint az erkölcsi fejlődés viszonylagos betetőzése 201
A bürokratikus magatartás 204
Osztályerkölcs és az egyetemes emberi erkölcs 206
Az erkölcs heterogeneitása 206
Az erkölcs osztályjellege mint az osztálytársadalmak erkölcsének tendenciatörvénye 208
Az osztályerkölcs dinamikája 215
Az egyetemes emberi erkölcs 222
A jó és a rossz
A jóról és a rosszról általában 231
A jó és a rossz erkölcsön kívüli fogalma 231
Jó és rossz mint erkölcsi fogalom 236
A hasznossági elmélet bírálata 242
A boldogság 248
Erény és bűn 258
Az erény és az érdem 258
A bűn típusai. Az elvont, a konkrét és az abszolút bűn 264
A bűn fokozatai. A hiba, a vétek, a bűn és a bűntett 267
A lelkiismeret; bűnbánat vagy önbírálat 273
Az erkölcsi értékek 280
Az erkölcsi érték-fogalom marxista tartalmáról 280
Az alapvető erkölcsi értékek. Igazságosság, becsületesség, humanizmus 285
Az értékek hierarchiája 293
Érték és osztályerkölcs 298
Az erkölcsi ítélet 300
Az értékítélet sajátosságai 300
Az erkölcsi ítélet tárgya, típusai, iránya és mértéke. Tirannikus és toleráns ítélet 306
A közvélemény 310
Az erkölcsi ítélet nevelő célzata. Dícséret és gáncs, jutalmazás és büntetés 313
A konkrét erkölcs vagy az erkölcs helye a társadalmi totalitásban
Munka és erkölcs 325
A munkatevékenység sajátosságai az emberi tevékenység rendszerében 326
A munkavégzés erkölcsi megítéléséről 330
A munka hatása az erkölcsre 337
A munkamegosztás. Egyoldalúan vagy sokoldalúan fejlett ember 341
Eltárgyiasulás és elidegenedés 349
Szabad idő és erkölcsi fejlődés 353
Az egységes erkölcs megnyilvánulása a munkában 356
A munkaerkölcs 358
Az intézmények erkölcsi tartalmáról 367
Hagyomány és érdek mint az intézmények mozgatórugói 369
Erkölcsi tehermentesítés és viszonylagos autonómia 371
Az intézmények viszonylag formális jellege 377
Jog és erkölcs 380
Erkölcsi jogosság és uralkodó jogrendszer 380
Jog és erkölcs objektív ellentmondásai 384
A jog és a moralitás 389
Erkölcs és politika 392
Egy tett politikai és erkölcsi tartalmának lehetséges divergenciájáról 393
Morális és politikai tartalom különböző konkrét ellentmondásai 398
Van-e teljesen "tiszta" politika? Immoralitás mint politikai hibaforrás 404
Morál és politika ellentmondásos viszonyának hatása az egyén erkölcsi választására 414
Erkölcsi és politikai ítélet kölcsönhatásáról 423
Szándék és következmény viszonyának két emelkedő létrája 428
Egyéni és kollektív bűn. Mennyiben felelős az egyén kollektív bűnökért? 430
Erkölcs és tudatformák 435
Tudomány és erkölcs 435
Milyen erkölcsi tartásból születhet nagy művészet? Az erkölcsi értéksorrend ábrázolása az irodalomban 438
Vallás és erkölcs. A "valláserkölcs" 448
Magán- és közerkölcs 456
Helyes-e az erkölcsöt magán- és közerkölcsre felosztani? 456
Köz- és magánélet viszonyának történelmi alakulása 460
Köz- és magánerkölcs ellentétes egységéről 465
A magánerkölcs különböző szférái (Nemi erkölcs, családi erkölcs, barátság) 474
Az erkölcsi konfliktusok
A főbb konfliktustípusok és a konfliktusok intenzitása 482
A szubjektum és objektum közötti morális konfliktusok 483
Objektív erkölcsi követelmények közötti konfliktusok 488
A konfliktusok intenzitása 489
A konfliktusok erkölcsi tartalmáról 491
A konfliktus-szituáció és a konfliktusok megoldása 491
A komikus konfliktus 494
A tragikomikus konfliktusok 496
A tragikus konfliktusok 498
Az erkölcsikonfliktusok megoldhatóságáról és megoldhatatlanságáról 506