A szerzőről elmondható, hogy amatőrök közt a legkiválóbb profi (szakképzettségét tekintve ugyanis nyelvtanár), akinek mindenről eszébe jut valami, aki még a kidobnivalóba is belelátja az új életrevalóság lehetőségét. Állandó lázba élve gyűjtöget, guberál, menti, ami menthető, legyen az mosószeres flakon, joghurtos pohár, kiürült doboz, színes papír, elszáradt gally, textilhulladék… Egyszóval bármi, amiről mások talán úgy gondolnák, ez már semmire se jó, szemétbe vele…
Ez Annamari legnagyobb erénye, hogy nem drága alapanyagokra építi ötleteit, munkáit, így azok valóban fillérekből születnek, miközben a végeredmény egyáltalán nem mondható olcsónak…