A negyedik és eddig egyben kulcsfontosságú kötettel jelentkező Jankovics Éva Az ötödik napon című regényében édesapja naplóit közli: regény a regényben, napló a naplóban, s így a két elbeszélő hangja a "Milyen ember volt az én apám?" kérdésben s annak megválaszolásában forr egybe.
Értesülvén apja agyvérzéséről, az elbeszélő a kórházi ágy mellől emlékezik szülőjéhez kötődő meghatározó élményeire. Közben otthon megtalálja apja három naplóját, melyek történetét beleszövi szerzőjük utolsó öt napjába és saját gyermekkori visszaemlékezéseibe. A naplókból egy egész életre fény derül: a paraszti gyerekkortól az orosz hadifogságot túlélő, lelkiismeretes és alázattal teli öregkorig. Olyan életre, amelyben a szeretet, az optimizmus, a mindenkori derű és az emberi jóságba vetett hit a legerősebb fonál. Olyan életre, mely a Másik elfogadására, a humánum megőrzésére és keserűségtől mentes életre ösztönöz. Bennünket is.
"Az apám egyszerű ember volt, szegény és pénztelen. Mégis tudott nevetni és nevettetni minket egész életében."
"Kedves Illető, aki most ezt itt olvasod, de jó, hogy találkoztunk! Olyan ismerősnek tűnsz! Láttuk már egymást valahol? A Sláger Rádió hangszórója előtt? Tévé képernyője előtt? Esetleg óriásplakáto...
Online ár:
1 000 Ft