Sziget és külvilág - Dedikált

Összefoglaló

Ez az idézet eredetileg egy 1972-ben írt tanulmányom címe alatt állt. Ma úgy látom, a maga kissé bonyolult módján ennek az egész könyvnek a mottójául szolgálhat. A könyv a szerzőnek az elmúlt 25 évben írt kismonográfiáiból, tanulmányaiból közöl válogatást. A tanulmányok a két világháború közötti korszak szellemi-ideológiai történetéről szólnak. A kötet nem ad átfogó képet a korszak társadalmi gondolkodásáról. Noha többé-kevésbé felvillantja a 25 év egészének szellemi arculatát, több fontos áramlattal nem foglalkozik külön tanulmányokban. Alaposabban csak néhány jelentős irányzatot tárgyal: a népi mozgalom, a kommunista ideológia korabeli kérdéseit, s olyan problémákat, amelyek a szellemi élet tágabb területeivel, a historiográfiával, az irodalomtörténettel, az ókortudománnyal érintkeznek. Néha olyan határkérdésekkel, amelyekben a szerző csak bizonyos mélységig érezte autentikusnak magát. A kötet célja: bemutatni a szerző régi tudományos tervéhez készült előtanulmányokat; egy esszéisztikus áttekintéshez a két háború közötti magyar szellemi életről. A közölt írások több témakörében azóta a történészek, irodalomtörténészek sok újabb monográfiát, tanulmányt és közleményt publikáltak. Ezek értékelése e kötetnek nem volt célkitűzése. A szerző tudatában van annak, hogy írásai - a vizsgált időszak s a megírás idejének együttes sajátosságai miatt - a legtöbbször igen kényesnek tekinthető szemléleti kérdésekkel foglalkoznak. Nem tartanak igényt „végleges" megoldásokra már csak azért sem, mert az új kutatások e hozzánk közel álló, rendkívül nehéz, súlyos ideológiai ballasztokkal megterhelt korszak problémáinak szükségképpen egyre újabb oldalait világítják meg. A tanulmányok szövegén kisebb módosításokat hajtottam végre, elhagyva egy-egy lényegtelen passzust s kijavítva a kirívó stílushibákat. Néhány olyan helyen, ahol a korábbihoz képest a módosítás szemléleti kérdéseket érint vagy az eredetinél árnyaltabb kifejezést használ, a jegyzetben közlöm az eredeti szöveget. Budapest, 1996. július Lackó Miklós

TARTALOM
KÖSZÖNTŐ 7
ELŐSZÓ 9
EGY SZEREP TÖRTÉNETE 10
I. A fiatal Németh László és az 1920-as évek 10
Szabó Dezső: küzdelem a 19. század ellen 11 • Magyarság és korszerűség 16
• Értelmiség és zsidókérdés 23
II. Babits Mihály vonzásában 28
Kitekintés Európába 28 • Babits Mihály fölfedezése 34 • Németh vallásos és
irodalmár korszaka 37
III. Németh László és a Nyugat 42
A Nyugat kritikusa 42 • Őrtorony vagy szabad tájékozódás 47 • Az „új nemzedék esztétikája". Szakítás Babitscsal 51
IV. A Tanú korai időszaka 56
Két tavaszváró költemény 57 • A minőség eszméje 60 • Proust 66
A MEGRENDÍTŐ RÖGESZME. Illyés Gyula két háború közötti tanulmányai 79
A közéleti írószerep belső nehézségei 80 • Népi és/vagy modern értelmiségi
84 • Illyés, a közvetítő 90 • A történelmi és irodalmi hagyomány „meghódítása" 94
AZ ÚJ SZELLEMI FRONT TÖRTÉNETÉHEZ 99
Gömbös Gyula és az irodalom 100 • Kozma Miklós, a közvetítő 103 • Kozma
levele Gömböshöz 107 • Zilahy, Illyés, Német - a kapcsolat kezdetei 110 •
Az Est-lapok akciója: a Magyarország 115 • Kétféle reformmozgalom 118 •
Kodolányi, Szabó Lőrinc, Pap Károly 124 • A két reform átmeneti találkozása
128 • A találkozó 135 • Zilahy elkésett riadója 139 • A frontok elválnak -
kritikák és önkritikák 145 • Rövid áttekintés 149
NÉPIEK TEGNAP ÉS MA 165
A múlt: defenzív és offenzív népiesség 166 • Előretörő népiesség 167 • Népi
és „urbánus" urbanizmus 169 • Az antiszemitizmus két szakasza 171 • Zsidó
irodalmi típusok 175 • A harmadik út 176 • Európai válság - kelet-európai
hivatás 177 • „Meggyőző tévedések" 179 • A népi gondolat a Szárszók tükrében 180 • 1942. Konferencia a „béke szigetén" 182 • 1943. Az ellentétek
konferenciája 183 • Államszerkezet, kultúra 185 I Fellendülés és hanyatlás 187
LUKÁCS GYÖRGY „BLUM-TÉZISEI" 191
Az 1956-os vita 193 • A tézistervezet 195 • A fasizálás „demokratikus formája" 197 • A Kun-Lukács-Révai vita. Önkritikák 199
RÉVAI JÓZSEF A MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 203
I. A Szabó Ervin-tanulmány 203
Rövid visszapillantás 203 • Dialektika vagy szofisztika? 208 • Szabó Ervin
helye a magyar munkásmozgalomban 210 • Mit módosított Révai 15 év
után? 214.
ii. Marx és a magyar forradalom 221
A 48-as tanulmány elhagyott részletei 226 • Révai koncepciójának erős és
vitatható vonásai 231 • „Nemzeti" és „szociális" 236
III. Révai múltszemléletének alakulása 239
Révai „trianoni hibája" 239 • Átmeneti állapot. „A 48-as legenda" 242 • Az
új múltszemléletre való áttérés fokozatai 244 • A historizálás előremutató és
problematikus vonásai 247 • A demokratikus hagyományok leszűkítése 250
BUJDOSÓ VAGY SZABADSÁGSZERETŐ REALISTA?
írások és viták a nemzeti jellemről 260
Nemzetkarakterológia és konzervativizmus 261 • A karakterológia kapcsolata
a nemzeti tudat zavaraival 263 • A történetírás megnőtt szerepe. Nemzeti bűnök és erények 268 • Önkritikus zsidó karakterképek 272 • A vándor és a
bujdosó 275 • Új vonások az 1930-as évek második felének nemzetkarakterológiájában 282 • „Mi a magyar?" 285 • A népi irányzat és a nemzeti jellem
289 • Néhány következtetés 296
SZIGET ÉS KÜLVILÁG. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet 305
Új híd az antik hagyomány „márványszigete" felé 306 • A Thomas Mann-
Kerényi-levelezés 308 • Szerb Antal és Kerényi 312 • Kerényi és Németh
László kapcsolata 314 • A Kerényi-Németh-kapcsolat paradoxona 317 • Eltávolodás 319 • Az „újromantikus" Kerényi a bírálatok kereszttüzében 323 •
Szentkuthy pamfletje. A Sziget magánya 327
KERÉNYI, FÜLEP ÉS TOLNAY KÁROLY SZELLEMI KAPCSOLATA 335
történetírás és irodalmi élet 345
A történetírás mint nemzeti „sorstudomány"345 • Szekfű és Babits 347 •
Szekfű és a Halálfiai 349 • Szekfű és Szerb Antal 350 • Szekfű és Németh
László 353 • Németh szembefordulása Szekfűvel 354 • Mályusz Elemér és a
népi irányzat 356 • Hajnal István és köre hatása 358 • A Hajnal-kör és Halász
Gábor kapcsolata 361 • Halász Gábor és Szerb Antal eltérő nézetei 364