Capek és Hasek mellett Olbracht a legnépszerűbb cseh író hazánkban. Művei jóformán kivétel nélkül több kiadásban láttak már nálunk is napvilágot, de ezzel a két regényével még adósai voltunk olvasóinak.
Az elsőben a lélektani regény módszereivel, s a tőle megszokott sodró stílusban egy pusztító lelki folyamatot ábrázol: a féltékenység drámáját. Egy nagy reményű, tudatos karrierista pályája kettétörik: Megvakul. Itt kezdődik a regény, s innen kezdve mutatja be azt az utat, melyet a megvakult férfi féltékenysége pusztító mániává fajulásáig befut.
A másodikban is hálás témájú színészregényben, különös események, szerelmek, helyenként már-már misztikus történet keretében mutatja be az első világháborút közvetlenül megelőző, és a háborús évek prágai világát két egymással merőben ellentétes nagy színészegyéniség sorsán keresztül. Az egyik a „különös”,anarchista, misztikus terheltségű zseniális barát, a másik Jesenius, a realista, józan gondolkodású, becsületes és tiszta szándékú, de a világ dolgaiban bajosan eligazodó nagy színész.
Akik ismerik Olbracht műveit„ örömet találnak majd az új találkozásban, akik viszont e két regény révén ismerkednek meg vele, örömmel fedezik majd fel korábban megjelent műveit.