XI. Pius pápa is sürgette az 1849. évi nagy bécsi püspöki értekezlet döntését a zsinatok tartásáról, így Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) elhatározta egy tartományi zsinat összehívását. A zsinat 1858. szeptember 19-én 69 személy részvételével nyílt meg és október 3-ig tartott. Legfontosabb határozata az egyházról szólt, amely lényegében előrevételezte az I. vatikáni zsinat tanítását a pápáról. Scitovszky szándéka az volt, hogy a tartományi zsinat határozatait egyházmegyei zsinaton is átültesse a gyakorlatba. Ezt a zsinatot 1860. július 24-28. napjaiban tarthatta meg, azon 102 személy vett részt és 51 határozatot hozott. Mivel az 1917-ben megjelent Egyházi Törvénykönyv előírta az egyházmegyei zsinatok tartását, ennek Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás (1927-1945) is eleget tett. A tervezett és már előkészített zsinatot azonban 1939-ről 1941-re kellett halasztania. Az 1941. november 11-12-én 97 egyházi személy részvételével tartott újabb egyházmegyei zsinat pontosan követte a törvénykönyv felépítését és beosztását. A kötet ezen három esztergomi zsinat előkészítését, lefolyását és utóéletét követi nyomon. A részlegesen fennmaradt dokumentumokat az OTKA NK 83799 számú kutatási program keretében Adriányi Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a program senior kutatója gyűjtötte és elemezte.
Székely, avagy Dózsa György 1514-ben "15 perc hírnév"-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 1...
Online ár:
2 125 Ft
Eredeti ár: 2 500 Ft
Online ár:
6 175 Ft
Eredeti ár: 6 500 Ft
Online ár:
1 710 Ft
Eredeti ár: 1 800 Ft
Online ár:
3 141 Ft
Eredeti ár: 3 490 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján