Az Árpádok nyomában

Összefoglaló

Megjegyzés: 2 db melléklettel. Színes fotókkal illusztrálva.
FÜLSZÖVEG
Vajon hogyan kell az időgépet indítani? Valamiféle indítókulcsot kell-e elfordítani, légcsavarfélét megpörgetni, esetleg elég kimondani a varázsigét: hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok? Vagy könyvtárak, levéltárak áhitattal, óvatos kézzel forgatott, megsárgult, töredező pergamenjeiből bontakozik ki az a kanyargós ösvény, amely a kutató fantáziáját is segítségül híva, a múlt megismeréséhez vezet? Könyvünk szerzője az utóbbi módszert választotta ahhoz, hogy ismerős-ismeretlen tájakra kalauzolja az olvasót. A színhely: Magyarország, a helységnevek: Buda, Esztergom, Vác, Tihany mindenkinek jól ismertek. Csakhogy könyvünkben több mint 1000 esztendővel ezelőtti formájukban, kialakulásuk, alapíttatásuk korában találkozunk velük.
Az első magyar királyok, a honfoglaló Árpád, a honalapító István, s a romokból új országot teremtő Béla és mind a többi Árpád-házi uralkodó történeti-emberi sorsát követve rajzolódik ki előttünk a magyarságnak, mint az európai népek egyikének kialakulása a Kárpát-medencében.
Arról, hogy az Árpád-házi királyok valójában milyen emberek is voltak, hiteles történelmi okmány, "dokumentum" alig maradt. A kutatók - történészek, régészek, néprajzosok - egymásnak gyakran ellentmondó, mert ellentétes érdekek vezérelte krónikákból, indulatok fűtötte levelezésekből, már akkoriban is a régmúlt ködébe vesző szájhagyományt, legendákat szubjektívan elmesélő feljegyzésekből indulhatnak csupán ki. Tág tere nyílik a következtetésnek, a mozaikösszerakás módjának, s ha, mint e könyv esetében is, nem szigorú szakmunkáról van szó, a tudományosan bizonyított tényeknek nem ellentmondó fantáziának.
Utazzunk hát az 1000 évvel ezelőtti Magyarországon, ismerkedjünk akkori lakóival, küzdelmeikkel, gondjaikkal. Nem lesz könnyű őket mai tudatunkkal, lehetőségeinkkel megérteni. Életük, sorsuk a mindenkori uralkodó, a király személyétől függött, ő hozta a döntéseket, amelyeknek némelyike következményeiben századunkig kihatott. A szerző emberközelben igyekszik bemutatni az Árpád-ház királyait és a történelmi körülményeket, amelyek őket formálták és amelyeket - nem ritkán - ők formáltak.
Képzeletbeli utazásunk a Margitszigeten kezdődik, s ott is ér véget. Közben azonban, a történelem szeszélyes vonalát követve, szinte hazánk minden részét bekalandozza. S az, aki könyvünk olvasójaként útitársunkká szegődött, mai, valóságos kirándulásai során talán egy újabb szemszögből, másfajta érdekességeket is felfedezve gyönyörködik majd a hazai tájban. Vissza
TARTALOM
Lírai prológus: Indulás a Margitszigetről 13
Szkítából Attila király városa felé: A Turul-nemzetség kibontakozása 28
A csodaszarvas-monda és a hun hagyomány 28
Őstisztelet és genealógia 42
Attila és ivadékai 45
A Csaba-monda és a krónikák "hun története" 58
Bulcsú elbeszélése 77
Az ősi Ferhérvár: Álmos és Árpád 82
A Turul-monda 82
Álmos, az áldozat 93
A magyar fejedelmi hatalom kialakulása 99
Álmos, a vezérlő fejedelem 106
Árpád a nagyfejedelem és trónutódai 114
Az ősi Esztergom: Géza és Szent István király az eszmék történetében 127
Géza nagyfejedelem és az európai uralkodói eszme 127
A magyar királyeszme kibontakozása 142
A királyavatás és szimbolikája 149
Az első királyavatás szertartása és a korona 166
A kormányzás gondjai 177
Az apostolság 180
A doktorság 189
Szent Imre herceg 196
A "Második Álmos" 199
Tihany és Szekszárd: A Vazul-fiak és örökségük 212
I. Endre, a "győzhetetlen" király 212
I. Béla király, a "bajnok" 231
A Vazul-unokák harcai 240
I. Géza, a "felszentelt" király 245
Az új Fehérvár: Szent László király és az Árpád-házi királyeszme továbbfejlődése 270
A Szent István- és Szetn Imre-kultusz kezdete 270
Szetn László, a lovagkirály 283
Kálmán, a "leggyőzedelmesebb" király és a korona-eszme kezdetei 301
A Turul-nemzetség válsága és varázsa (II. István és II. Béla) 319
II. Géza, az új lovagkirály 328
Az új Esztergom és a pilisi erdő: III. Béla király és családja 346
Testvérharcok: III. István, II. László, IV. István 346
III. Béla királysága és eszmevilága 352
A Szent László-kultusz és kora 358
Az új Esztergom 368
Imre és a királyi méltóság 381
II. Endre, az "alkotmányos" király 389
Szent Erzsébet hercegnő 402
IV. Béla király ifjúsága 413
Budavára és a Margitsziget: Az utolsó Árpádok 431
IV. Béla, a rendíthetetlen király 431
Szent Margit, "az örök király leánya" 444
V. István király 462
A feudális anarchia és IV. László ifjúsága 478
IV. László király, a "kun" 485
III. Endre király, "az utolsó aranyág" 494
Erzsébet, Budáról 503
Lírai epilógus: Visszatérés a Margitszigetre 505
Irodalmi tájékoztató 509