Kapcsolatok és keresztutak - Horvátok, szerbek, bosnyákok a nemzetállam vonzásában

Összefoglaló

A tanulmánykötet a szerb és horvát nemzeti mozgalom adottságainak, célrendszerének alakulását, a Habsburg-monarchiával kapcsolatos elképzeléseinek formálódását, a nemzetállami törekvések megjelenését, és azok magyar fogadtatását követi végig az 1848-as forradalomtól az 1880-as évek közepéig. A délszláv nacionalizmusok integratív és exkluzív vonásainak elemzése mellett bemutatja a korszak meghatározó szellemi áramlatának, a liberalizmus recepciójának jellegzetességeit, a nemzeti léthelyzetből fakadó torzulásait és hatást a délszlávközi és szomszédsági kapcsolatokra. A harmadik tematikai egységét alkotó tanulmányok a 19. század legjelentősebb délszláv szakértőjének számító magyar politikus Kállay Béni nézetrendszerét, boszniai tevékenységét és a muzulmánok nemzeti önazonosságának kérdéseit tárgyalják. A kötet zárófejezete azt a problémát vizsgálja, hogy a 19. századi nemzetállamok egykorú történetírói legitimációja hogyan ruházta fel a konkurens magyar nemzeti közösség múltját negatív történeti mítoszokkal, sztereotípiákkal, ill. hogy az 1990-es évek válságára választ kereső szerb történetpolitikai írások, hogyan alkották újra jelenben a nemzeti ébredés korának historizálásával a szomszédos magyarság fenyegető képét.