A szellemi-spirituális hanyatlás négy archaikus fázisához hasonlóan a transzcendálásra való képesség is négy szakaszon át fejlődött vissza. Az első szakaszban az ember akar is és tud is transzcendálni. A második szakaszban az ember akar ugyan transzcendálni, de nem tud. Ez Nietzsche esete. (…) A harmadik szakaszban az ember homályosan akar valamit, de nem tudja, hogy mit. Erről szólnak Samuel Beckett drámái, különösen a Godot-ra várva. (…) A negyedik szakaszban az ember már semmit sem akar, a transzcendencia kitörlődött a tudatából. Ez az avidja, a tudati vakság állapota. Ez azzal a helyzettel egészül ki, hogy ha az ember esetleg mégis tudomást szerez a transzcendenciáról, kategorikusan tagadja, mivel a legnagyobb képtelenségnek tartja (materializmus, posztmodern). A három európai alapmítosz (bűnbeesés, Bábel tornya, Ikarosz) az első és a második szakasz közti átmenetbe tartozik, mivel a mítoszok hősei tudnak ugyan transzcendálni, de elbuknak, vagyis a második szakaszba kerülnek. Voltaképpen ez a kiűzetés. A nagy költők is az első és a második szakasz között lebegnek és vonaglanak a transzcendencia utolsó hírhozóiként.
Ez is elérhető kínálatunkban:
Vámos Ferenc a néprajz és a mese világának és kutatásának élharcosa volt. Művében új szempontokat mutat be az összehasonlító kutatás területén. Szempontjai mélyen rávilágítanak a mese titokzatos v...
Online ár:
2 542 Ft
Eredeti ár: 2 990 Ft
Online ár:
3 570 Ft
Eredeti ár: 4 200 Ft
Online ár:
5 100 Ft
Eredeti ár: 5 999 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján