Közel másfél évszázad telt el a gyanú hermeneutikája jegyében, mely a cselekvés, a szó és a szubjektum válságának képzetét törekedett abszolutizálni. Napjainkban immár e diszkurzusformák válságával szembesülhetünk. A könyv középpontjában álló nyelvi jelenlétmód különös ellendiszkurzusban ölt testet, mely a lírai szó nyelvteremtő erejének tulajdonítható. Hatása egyfajta verbális inspirációban nyilvánul meg, mely arra késztet, hogy a társas beszédstratégiák deficitjeiből származó - s a „lét dadogását” előidéző - jelenléthiány valódi okát újra meg újra fölismerjük, s tapasztalatát saját írásmódunkba integrálva önmegértésünket létértelmező eseménnyé avassuk. Ily módon teljesülhet a krízis okait már a kezdet kezdetén fölismerő Nietzsche kívánsága: „a cselekvőt ismét belefoglaljuk a cselekvésbe, miután fogalmilag elválasztottuk tőle, és ezzel a cselekvést üressé tettük”. A versnyelvi „belefoglalás” értelmezése, a diszkurzív poétika sem a szavakat, sem az alakzatokat, sem a beszédegységeket nem szemlélheti másként, mint az egyszeri cselekvésben és személyes szólásban megnyilvánuló jelenlétigény szignáljait. A saját nyelve felé folyton úton lévő alanyról tanúskodva Arany János a „jövő szó dallamának” meghallásában, Kosztolányi Dezső a „még nem mondott szó” keresésében, József Attila „a keletkező szó” megjelenítésében éri tetten az effajta poézis sajátos antropológiai teljesítményét. A könyv szerzője Alekszandr Puskin és Kovács András Ferenc műve kapcsán az elbeszélés, a plasztika, a betű- és történetírás problémaköreire vonatkoztatva is megvizsgálja a versnyelv létértelmező lehetőségeit.
Sylvia Plath, amerikai költő és prózaíró személye Az üvegbura című, önéletrajzi ihletésű kultuszregénye és tragikus öngyilkossága okán vált világszerte ismertté. Ám az, hogy milyen összefüggések vo...
Online ár:
4 800 Ft
Online ár:
2 190 Ft