Nathaniel Hawtorne nevét az amerikai regény megteremtői között tartja számon az irodalomtörténet, azok között, akiknek örökségét mindmáig hordozzák a társadalom és az emberi lélek mélységeinek pontos feltárására vállalkozó amerikai realista írónemzedékek. Az író neve azonban másfajta örökséget is idéz. Tősgyökeres új-angliai puritán család leszármazottja, ősei közt hírhedt boszorkányüldözők is akadtak. E terhes hagyatékot – egy komor világ konok, szűk látókörű, embertelen szemléletét – kívánja Hawthorne az igazság és az emberszeretet mérlegére tenni A skarlát betű című regényében. Főhőse, Hester Prynne a világirodalom remekbe formált, örök asszonyfiguráinak egyike. Hibátlan művészettel megalkotott, tökéletesen árnyalt, gazdag jellem, aki a sivár, kegyetlen puritán erkölcs lélektelen kötelezettségeihez hűtlen, de önnön igaz valójához, legjobb, legártatlanabb énjéhez mindvégig kitartóan hűséges marad. A regény realista korrajz, a XVII. századi Boston életének hiteles krónikája, s egyben romantikus lelkesedéstől fűtött hitvallás: minden puritán előítélettel szemben azt bizonyítja, hogy „a szerelem szent és boldogító”.
A hétormú ház – noha cselekménye később, az író korában játszódik – szintén a puritán múlthoz kapcsolódik. A hagyomány szerint az író egyik ősapját, a salemi boszorkányperek bíráját átok sújtotta, amely végzetes örökségként nehezedett a családra. A mű Hawthorne „vezeklése” az ősök vétkéért, a nyomasztó bűnrészesség terhe alól való felszabadulás az alkotás, a „kiírás” folyamatában. A történet a rejtelmes sorscsapások után romantikus szerelemmel oldja fel az évszázados bűnt.
Dosztojevszkij önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és leh...
Online ár:
1 290 Ft