Csillagkerti szonáta

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
„Dezertőr?, csapta össze a tenyerét nagyanyám nevetve, dezertőrt a Csillagkertben?, itt mindenki mindenkit ismer, itt még a vaddisznók is előre köszönnek az embernek. Isznak meg hűsölnek, pattogott a mokány, és cseppet sem zavarja őket, hogy nincs a lakóhelyükről térkép. Hátrább az agarakkal, katonaúr, nyugtatta nagyapám, holnap is nap lesz, nálunk nem szokás a zsebben nyitott bicskát hordani.
Jó, jó, mondta a tiszt, nem szálljuk meg a Csillagkertet, csak felmérjük az eshetőségeket. Na, látja, kérem, azt lehet, mondta nagyapám, de mi madárban sem szeretjük a nyaktekercset."
A szerelmes galambpár Csillagkertjéből a Bordó bicikli viszi a legkisebb fiút az Üveghegyeken túlra, az ózdi vasgyárba. Halász Margit két kisregényének egymásra nyíló lapjairól egyre-másra szöknek az olvasó szívébe a szereplők, akik talán egyenesen A mi utcánkból költözködtek ide, a Csillagkert tündéri világába.