A tudományfilozófia nem tartozik teljes mértékben a tények birodalmába. Ezért a vizsgálódók túlontúl gyakran rekednek meg a tudás két átellenes peremvidékén: a filozófusok beérik emelkedett általános alapelvek, a tudósok pedig pőrén érzéki eredmények vizsgálatával. A tudományos gondolkodás azt jelenti, hogy az elmélet és a gyakorlat, a ráció és a tapasztalat köztes episztemológiai mezején ütünk tábort. Bachelard filozófiája nyitott filozófia, mely állandóan úton van; legfeljebb sátrat ver, de cifra hivalkodó épületet nem emel magának. A módszerrel megragadott jelenség gazdagabb, mint természeti párja. A létezőket a módszer határozza meg. A realizálás megelőzi a realitást. A tudós csak akkor ismeri meg a valóságot, ha már megvalósította. A létező mindig bizonyításra szorul. - Talán ebből a néhány szóból is kitetszik, miért lett Gaston Bachelard szorgalmas postatisztviselőből a Sorbonne nagy tekintélyű tanára.
--- TARTALOM ---
Előszó. Filozófiai gondolkodás és tudományos reflexió 7
Egy tudományos fogalom különböző metafizikai értelmezései 19
Az episztemológiai keresztmetszet fogalma 39
A nem-szubsztancializmus - Bevezetés a nem-Lavoisier-féle kémiába 49
Az elemi térbeli kapcsolatok - A nem-analitikusság 87
A nem-arisztotelészi logika 97
A "nem filozófiájának" szintetikus értéke 123
Gaston Bachelard /1884-1962/ 133
Mi az idő? Miért különbözik a természet idősíkja és az egyén szubjektív időélménye? Milyen változatai vannak az emberi közösségek által megalkotott, társadalmilag determinált időnek? Miként jelenít...
Online ár:
2 390 Ft
Online ár:
2 990 Ft
Online ár:
1 450 Ft
Online ár:
4 990 Ft