A közösségi döntések elmélete

Összefoglaló

Az elmúlt évtizedekben a közgazdászok a politika és a kormányzat világának tanulmányozására is kiterjesztették a piac vizsgálatára kidolgozott hagyományos elemzési eszközeiket. Elemezték a közjavak keresletét és kínálatát, a politikai pártokat, a választási rendszereket, a nyomásgyakorló csoportokat, a bürokráciákat, a politikai egységek közötti migrációt. Ez a viszonylag új tudományterület a közösségi döntések elmélete nevet kapta. Az elmélet tárgya ugyanaz, mint a politikatudományé, módszere a közgazdaságtanból származik, újabb kutatásaiban azonban természetesen részt vesznek politológusok és szociológusok is. Az elmélet művelői közül többek munkásságát is Nobel-díjjal jutalmazták. Az elmélet első és ez idáig egyetlen rendszeres feldolgozására David B. Johnson vállalkozott, aki könyvében annak legtöbb témáját áttekinti, így a közösségi döntések elméletét, a közösségi pénzügyeket és a politikai gazdaságtant - mindvégig ugyanazt a közgazdaságtani módszert alkalmazva a magánpiacra és a politikai piacra, melyeket egymás alternatívájaként mutat be.A tartalomból: Közgazdaságtan: a döntési viselkedés vizsgálata * A piac * A politikai piac és a közjavak * Szavazás, racionális távolmaradás és racionális tájékozatlanság * A nép akarata * Arányos képviselet * A preferenciák kifejezésének más eszközei * Politikai pártok * A bürokrácia * Intertemporális erőforrás-allokáció * Járadékvadászat * Konstitucionalista közgazdaságtan * A gazdasági és a politikai piac összehasonlítása