A Magyar Református Egyház története (Révész Imre előszavával)

Összefoglaló

SZERZŐ
Varga Zoltán
Tóth Endre
Bíró Sándor
Bucsay Mihály
SZERKESZTŐ
Szilágyi István
GRAFIKUS
Bognár Gábor
Takáts József

'Varga Zoltán: A magyar református egyház története' összes példány
Kiadó: Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1949
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 512 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Független-nyomda N. V. nyomása, Budapest.

ELŐSZÓ
A magyar református egyháznak, tehát nem az egész ú. n. „magyar protestantizmus"-nak történetét veszi a következő lapokon az olvasó. Egyháztörténeti irodalmunkban elég ritka vállalkozásba fogtak e kötet írói. Mindeddig jóformán csak a kurucvilág egyik leghányatottabb sorsú, s aránylag rövid és szörnyen zaklatott életében mégis bámulatosan sok és nagybecsű irodalmi munkát végzett prédikátora, Debreceni Ember Pál (1660-1710) volt az, aki egy nagyszabású külön magyar református egyháztörténelem megalkotását tűzte ki egyik nagy tudományos céljául. Ezt a célt a legkedvezőtlenebb körülmények közt is úgy sikerült megvalósítania, hogy nevezetes műve (amely 1728-ban, Utrechtben, nem az ő neve alatt jelent meg), ha egészében rég elavult is, bizonyos pontokon máig nélkülözhetetlen a kutatás számára.
Ami összefoglaló s az egész fejlődést áttekintő mű azóta megjelent ezen a téren, az, akár szűkebb, szaktudományos, akár tágabb olvasóközönségre számított, általában inkább magyar protestáns egyháztörténetet adott, vagyis a reformáció korában megszületett mindegyik magyar egyházalakulatnak a történetét, természetesen az írók saját vallás felekezeti álláspontja szerint hol az egyik-, hol a másikfajta magyar, illetőleg magyarországi „protestáns egyház" iránt tanúsítva és ébresztve nagyobb érdeklődést.
Nem is lett volna semmi hiba egyébként az egyháztörténelmi ismeretterjesztésnek ebben a több, mint kétszáz év óta megszokott hazai módjában, mert hiszen a magyarországi protestáns egyházalakulatok közül a két legnagyobb - azok, amelyeket atyáink ágostai, illetőleg helvét hitvallású evangélikusnak neveztek, mi pedig egyszerűen evangélikusnak, illetőleg reformátusnak - nemcsak teológiailag állott közel egymáshoz, hanem külső életformáikban is, meg történelmi sors dolgában is felettébb nagy volt közöttük a rokonság. Vissza
TARTALOM
Előszó 5
Bevezetés 17
Az egyház titka az efézusi levélben 17
Az eltorzult egyház 18
A reformáció és annak örök mértéke 19
A reformáció százada (1520-1608)
A reformáció előkészítése Magyarországon 25
A reformáció Magyarországon a mohácsi vész előtt 27
A mohácsi vész hatása a nép hangulatváltozására 30
A REFORMÁCIÓ TERJESZTŐI
A terjedés két útja 33
Dévai Bíró Mátyás 34
Sztárai Mihály 37
Szegedi Kis István 38
Huszár Gál 42
A REFORMÁCIÓ ELTERJEDÉSE AZ ORSZÁGBAN
A német lakosság körében 44
A protestáns magyar földesurak birtokain 45
A reformáció Erdélyben 49
A reformáció a török hódoltságban 51
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁCIÓ IRÁNYAI
A hitvallási irányok elkülönülése 55
A lutheri irány a német területeken 57
A magyarok melanchtoni iránya 58
A helvét irány 62
A helvét irány a Tiszántúl 63
Méliusz Juhász Péter 66
A helvét irány a Tiszáninnen 69
A helvét irány Erdélyben 71
A helvét irány a török és a Habsburg-uralom alatt 72
A református egyház kormányozása 73
Az unitárius egyház feltűnése 75
Az unitárius hullám előretörése, majd visszafolyása 78
AZ ELLENREFORMÁCIÓ MEGINDULÁSA
A katolikus egyház elenyészésének méretei a XVI. század végén 81
Megmozdul az udvar és a klérus 81
A jezsuiták tevékenysége 84
Bocskai István szabadságharca 87
A bécsi béke és az 1608. évi koronázás előtti törvények 88
A protestántizmus harca a fennmaradásért. 90
Az ellenreformáció győzelme (1608-1715)
Általános helyzet a bécsi béke után 93
Pázmány Péter feltűnése és munkája 95
"Akié a birtok, azé a vallás" 96
Az erdélyi fejedelemség beavatkozása a magyarországi ügyekbe 97
Bethlen Gábor 98
I. Rákóczi György 100
A linzi béke 103
A török hódoltsági helyzet 105
Erdély hanyatlásának hatása 107
A pozsonyi vértörvényszék működése 110
Deportálás, gályarabság 112
Ellenreformáció tűzzel-vassal 119
Az erdélyi és hódoltsági helyzet 120
A soproni országgyűlés vallásügyi törvényei 122
A felszabadító háborúk hatása 126
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca s ennek következményei 129
EGYHÁZKORMÁNYZÁS. AZ ELSŐ PRESBITÉRIUMOK
Az egyházkerületek végleges kialakulása 132
Újítások az egyházszervezetben. Presbiteriumok a királysági területeken 134
Egyházkormányzás az ország keleti részein 136
Tolnai Dali János reformmozgalma 138
Presbiteriumok az ország keleti részén 139
HITVALLÁSI KÜLÖNBSÉGEK. REFORMÁTUS ÉBREDÉS
Hitviták 142
Rajongók 145
Az egyházi élet és erkölcs megreformálása 145
Misszió az erdélyi románok között 147
ISTENTISZTELET
A református Istentisztelet kifejlődése 149
Éneklés 150
Úrvacsora 151
KÖZMŰVELŐDÉS, ISKOLÁZÁS, IRODALOM
A dogmatizmus kialakulása 153
Külföldi szellemi irányok hatása 154
Kollégiumok és iskolák 156
Lelkészképzés. Külföldi tanulmányutak 160
Teológiai és vallásos irodalom 161
Református nyomdák 162
Biblia, káték, imádságoskönyvek, egyháztörténet 164
Kuruc énekek Istenhez 166
ERKÖLCSI ÉLET, EGYHÁZFEJEDELEM
Lelkészek és tanítók 169
Egyháztagok fegyelmezése 172
A házassági ügyek 174
Az elnyomás kora (1715-1789)
Általános helyzet a Rákóczi-felkelés után 177
III. Károly egyházpolitikája. A vallásügyi vegyes bizottságok 178
Az "Egy birodalom - egy vallás" eszméje 181
A helytartótanács felállítása. A protestánsok újabb sérelmei 183
A bécsi miniszteri értekezlet javaslatai 184
III. Károly vallásügyi rendeletei, a Carolina resolutio 186
Zavarok a végrehajtás körül 187
A katolikus túlzók véleménye 189
Mária-Terézia kora 190
Rendeletek százai - a protestánsok ellen 192
A protestánsok 1749. évi memoranduma 194
Katolikus válasz 195
A külföld diplomáciai beavatkozása 196
Az ellenreformáció kimerülése 197
II. József türelmi rendelete 198
A protestánsok örömujjongása 201
A pápa és a klérus fellépése a türelmi rendelet ellen 202
II. József újabb rendeletei. Az ellenreformációs egyházpolitika lezáródása 203
EGYHÁZKORMÁNYZÁS. A KONVENTEK MEGHONOSODÁSA
A világiak szerepe az egyházi élet irányításában 205
Az ágensek 207
Konventek 208
A II. Carolina redolutio 209
A bodrogkereszturi konvent 210
Az új egyházkerületi beosztás 211
ISTENTISZTELET
Templomok 214
Ágenda 216
Prédikáció, imádság 217
Egyéb szertartások 218
Keresztelés 218
Konfirmáció 219
Éneklés 220
Az árvaegyházak istentisztelete 222
KÖZMŰVELŐDÉS, ISKOLÁZÁS, IRODALOM
Külföldi szellemi irányok hatása 223
Főiskolák és gimnáziumok 226
A debreceni kollégium 228
A sárospataki kollégium 229
A pápai kollégium 230
Az erdélyi kollégiumok 231
Népoktatás 232
Lelkészképzés, külföldi tanulmányutak 233
Teológiai és vallásos irodalom 235
Bibliakiadások 235
A kátéirodalom 237
A hitvitázó irodalom 238
Hittani művek, prédikációs irodalom 239
Szikszai György 241
ERKÖLCSI ÉLET, EGYHÁZFEJEDELEM
A lelkészek 244
Missziói munka Cseh-Morvaországban 245
A hívek 246
Az egyháztagok fegyelmezése 249
Házassági ügyek, válások 250
MAGYARORSZÁGI BAROKK HATÁSA A REFORMÁTUS EGYHÁZRA
A barokk kapcsolata az ellenreformációval 253
A barokk hatása a református nemesekre 255
A barokk az építkezésben, iskolázásban, irodalomban 257
A református történeti öntudat kialakulása a barokk korban 258
Az egyház a reformkorban (1789-1848)
Általános helyzet az 1790-91-es országgyűlés előtt 263
A protestánsok és a római katolikusok törvényjavaslata 265
Az 1791. évi XXVI. törvénycikk 267
A feudalizmus győzelme. Az ellenreformációs törekvések megerősödése 267
Intézkedések a protestánsok ellen 269
A protestánsok óvatos tartózkodása 272
A feudalizmus válsága: liberális egyházpolitika 273
Támadások a klérus ellen 274
A két tábla harca egy vallásügyi törvényjavaslat felett 275
Az ellenreformációs törekvések utolsó fellobbanása 277
"Mi nem kegyelmet kérünk, hanem jogokat követelünk!" 278
Az utolsó rendi gyűlés vallásügyi tárgyalásai 279
Az 1848. évi XX. tc. életbeléptetésének kérdése 280
EGYHÁZKORMÁNYZÁS. A NÉPKÉPVISELETI RENDSZER GYŐZELME
Összeütközés a nemesség és a lelkipásztorok között 282
Sinai Miklós püspökké választása 284
A nemesség növekvő befolyása az egyházkormányzásra. Sinai bukása 285
Készülődés a budai zsinatra 287
A budai zsinat /1791/ 288
A budai zsinat kánonai 291
A kánonok megerősítésének elmaradása 293
A patricius réteg befolyása a városi gyülekezetekben 295
Földesúri befolyás a falusi gyülekezetekben 296
A kisbirtokos nemesség uralmi törekvései 298
A polgárság és a jobbágyság harca az egyházi jogokért 299
A nép fiai a presbitériumokban 300
Önkiegészítés a magasabb egyházi fórumokon 302
Liberális-demokratikus célkitűzések a református egyházalkotmányban 303
Népképviseleti elv a 48-as átalakulás után 304
A HALADÁS ESZMÉJE A PRÉDIKÁCIÓKBAN ÉS A FŐISKOLÁKON
Református lelkészek a királyok és a nemesség szerepéről 306
Új társadalomszemlélet az igehirdetésben 309
A debreceni és a sárospataki kollégiumok nevelési iránya 312
Pedagógiai és politikai harcok a főiskolákon 314
TEOLÓGIAI IRÁNYOK. KERESZTYÉN UNIÓK TERVE ÉS MEGHIÚSULÁSA. EGYHÁZFEGYELEM
Az ortodox irány. Szikszai György tanai 316
A racionalizmus változatos irányai 318
Katolikus-protestáns unió 320
Evangélikus-református unió 323
A vallásosság külső megnyilvánulásai 325
Egyházfegyelem 326
A szabadságharctól az első világháborúig (1849-1914)
Küzdelem az osztrák önkényuralmi rendszerrel 329
Az önkormányzat védelmében 330
Készülődés a protestáns önkormányzat elkobzására 332
Az önvédelem tudományos alapjai 333
A pátens kiadása 333
A tiszántúli egyházkerület az ellenállás élén 334
Házkutatás és megfélemlítés 336
A tiszántúli egyházkerület 1860 januári közgyűlése 337
A bécsi út és Révész Imre "Tájékozása" 338
A küzdelem külföldi visszhangja 340
Csendőrkordon Székesfehérvárott és Szódon 341
Az ellenállás diadala 342
A pátens visszavonása 345
A vallásszabadságot biztosító 1868:LIII. törvénycikk 346
A népiskolai törvény és az egyházi iskolák 347
Küzdelem a vegyesházasok gyermekeinek vallásáért 348
Az egyházpolitikai törvények 350
EGYHÁZUNK BELSŐ ÉLETE A SZABADSÁGHARC UTÁN
Az egyház látszólagos ereje 351
Üres templomok 352
A középosztály vallástalansága 354
"Az a neved, hogy élsz és halott vagy" 355
Mi az oka az egyház hanyatlásának? 356
Egyházkormányzás 357
Anyagi helyzet 359
Államsegély vagy önkéntes adakozás 361
"Látjuk a jót, de nincs akaratunk azt követni" 363
Az egyház válságának belső okai 364
"A nép a száraz beszédeket megunta" 365
A racionalizmus az iskolákban 367
A vallásos élet régi gyakorlatának eltűnése 368
A vallási liberalizmus 370
Ballagi Mór tanai 371
A "Valláserkölcsi eszme" terjedése 372
Iskoláink a liberalizmus korában 374
Iskolaállamosítási törekvések 375
A liberalizmus erőtlensége 377
Szekták a reformátusok között 378
Az 1881-i debreceni zsinat. Az egyház alkotmányának megalkotása 380
A zsinat törvényeinek jelentősége 383
AZ ÚJRA FELFEDEZETT EVANGÉLIUM
A belmisszió gondolata 383
Szabó Aladár fellépése 387
A "Vasárnapi iskola"-mozgalom 390
Általános evangelizáció 392
A Lórántfi Zsuzsanna Egyesület 394
A Budapesti Református Ifjúsági Egyesület 394
A belmisszió nehézségei 395
A vallási liberalizmus ellenvetései 396
A belmisszió eredményei 398
A Bethánia Egylet 400
A Magyar Evangélikus Keresztyén Diákszövetség 400
Az egyház az első világháború küszöbén 401
MAGYAR REFORMÁTUSOK AMERIKÁBAN
Az amerikai kivándorlás okai 403
A reformátusok elhelyezkedése az amerikai egyházakban 403
Az amerikai magyar református egyházkerület megalakulása 407
A két világháború kora
A külső egység felbomlása 1918 után 409
A "történelmi kálvinisták" és az "általános keresztyének" vitája 409
Az evangélium útján a belső erősödés felé 412
A belmisszió eredményei Romániában 413
A belmissziós munka Csehszlovákiában 416
A belmisszió Jugoszláviában 417
A református egyház a magyarság életében
A közművelődés, a függetlenség és a társadalmi élet szolgálata 419
A REFORMÁTUS EGYHÁZ A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT
Istentisztelet a nép nyelvén 420
Az első magyar nyomtatványok 421
Károlyi Gáspár bibliafordítása 422
Az iskolák jelentősége 422
Apáczai eszméi 423
Református diákok a külföldi egyetemeken 424
Irodalmi és tudományos érdemek 425
Küzdelem a magyar nyelvért 426
A Himnusz református gyökerei 428
A református egyház és a magyar nyelv összeforrása 429
A református egyház magyar jellege az utódállamokban 431
A református kollégiumok neveltjei a magyar irodalomban 433
A Biblia hatása a református írókra 434
AZ EGYHÁZ A MAGYAR FÜGGETLENSÉG VÉDELMÉBEN
A magyar önállóság megszűnése 436
A magyarság pusztulása 438
A reformáció vigasztaló munkája 439
Protestáns ellenállás az elnyomással szemben 440
A vármegyék harca az önállóságért és a refomátus hitért 441
Bocskai szabadságharcának református jellege 443
A református Erdély Magyarországért 445
Bethlen Gábor és I. Rákóczi György megvédik a magyar alkotmányt 446
Zrínyi Miklós a protestánsok jelentőségéről 449
A protestáns követelések és a magyar szabadságjogok összeforrása 451
A kuruc költészet református jellege 454
A protestáns eredmények 456
Az ellenállási jog eltörlése 457
Reformátusok a Rákóczi-szabadságharcban 458
Protestáns alkotmányvédelem a XVIII. században 459
1848-49 református vonatkozásai 460
GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK HATÁSA AZ EGYHÁZI ÉLETRE
A társadalmi formák kialakulása 462
Gazdasági és társadalmi helyzet a magyar reformáció korában 463
Erős polgári osztály hiánya 464
Az egyház anyagi és társadalmi helyzete 465
A nemesi befolyás növekedése a XVII. században 468
A nemesi osztály a presbitérium ellen 469
A nemesi osztály kizárólagos vezetőszerepe az egyházban 472
A feudális osztály bomlása 474
A társadalmi tényezők hatása hatása 1848 után 474
A REFORMÁTUS EGYHÁZ TÁRSADALMI SZOLGÁLATA
A prédikátorok a társadalmi igazságtalanok ellen 476
Szkhárosi Horváth András az elnyomottakért 476
Méliusz Juhász Péter az elnyomottakért 480
Károlyi Gáspár a társadalom hibáiról 482
Bocskai földet ad a hajduknak 484
A puritánok a jobbágyokért 486
Bethlen Gábor és Lórántfi Zsuzsánna intézkedései 487
Tófeus püspök a kegyetlen elnyomók ellen 488
"Minden ember egyenlő" 489
Amikor az egyház hallgatott a szociális kérdésről 490
A szekták fellépése 492
Trianon előtt és után 493
A földkérdés szemlélete 495
Állásfoglalás a munkáskérdésben 496
Az egyház a fajelmélet és az antiszemitizmus ellen 500
A földreform és az államosítás elismerése 501