Magyar ars poetica - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Magyar Ars Poetica - ez gyűjteményünk címe. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy jogos-e vagy sem ez a címadás, már ott is vagyunk a problémakör közepében. Talán nincs a miénken kívül még egy irodalom, melyben oly kevés költemény hordozná homlokán a büszke címet: ars poetica. S mintha ars poeticát író kevés költőnk is fügét akarna mutatni a filológiának: a költészet művészetének tanszerű taglalása helyett találkozunk ezekben a költeményekben írói hitvallásokkal, az emberi magatartás normáival, ars politicával, s alig-alig jut figyelem a címben jelzett tárgykörre, az ars poeticára. Sőt! Legjobbjainknál mintha harci vágásokkal indulna a vers az iskolamesteri szabályosság, a műfaj-hagyományok ellen, szinte profanizálva magát a műfajt: "Költő vagyok - mit érdekelne - engem a költészet maga?" - kezdi hetykén az ars poeticát József Attila; Petőfi meg egyenesen azzal büszkélkedik, lázadó daccal, hogy "Iskolai szabályoknak - Lelkem sosem engedett", s hogy ő a "korláttalan természet" vadvirága, azaz nem törvényszerű költő. Ebben a szentséges szentségtörésben is hatalmas társuk Ady Endre, aki Petőfitől tanulva, József Attilát is előlegezve vallja, hogy "Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga".- További ismertető: "Belelapozás".

------------- Néhány megjegyzést kell tennünk még erről a gyűjteményről. Munkánk célja nem az volt, hogy filológiai teljességre törekedve, szakmai kézikönyvet adjunk tudományos köröknek, hanem az, hogy egy gazdag anyagból válogatott gyűjteményt nyújtsunk elsősorban az érdeklődők, vers-szeretők szélesebb körének. Válogatásunkat három szempont vezette. Képet adni a magyar költők ars poeticájáról, költői hitvallásáról, lényegileg a fejlődés rendje szerint: kiemelni azokat a fejlődési pontokat, amelyeken az ars poetica önmagán túlmutató, mondhatni, történelmi jelentőségre tesz szert; s érzékeltetni a különféle álláspontok létezését, esetleg összecsapását is ott, ahol az valóban figyelmet érdemel. Arra törekedtünk, hogy a magyar ars poeticáknak jellegzetességei, irányai, típusai minél teljesebben szerepeljenek ebben a gyűjteményben, éppen ezért közöltük olykor kevésbé jelentős költők vallomásait is, de amelyek plasztikus képviselői egy-egy irányzatnak. Speciális tárgykörű antológiáról van itt szó, tehát nem az egyes költőktől közölt versek száma, hanem a versek súlya-jelentése vall rá igazán a költőre. Természetesen nem véletlen, hogy a nagy forradalmár költők életműve a leggazdagabb ars poeticákban, azoké, akik emberi harcnak fogták fel magát a versírást is. Tapasztalhatta az olvasó, hogy bőven közlünk ebben a gyűjteményben olyan költeményeket is, amelyek nem tekinthetők direkt-ars poeticának, de amelyek jellegzetes hordozói egy-egy kor vagy költő felfogásának (pl. Kölcsey vagy Vörösmarty versei). Ilyen meggondolások alapján kerültek be a gyűjteménybe vitatervek is, vagy például Karinthy Frigyes remek Szabolcska-paródiája. --- Tartalom Magyar Ars Poetica 5 PARNASSZUSI LECKÉK Barcsay Ábrahám: A poétákhoz 21 Ráday Gedeon: Parnasszusi lecke (Részlet) 22 Baróti Szabó Dávid: A magyar ifjúsághoz 24 Verseghy Ferenc: Ajánló levél 26 A szőrszálhasogató 27 AZ EMBER A POÉZIS ELSŐ TÁRGYA Csokonai V. Mihály: Az én poézisom természete 30 Az ember, a poézis első tárgya 32 A poétákban lakó istenség 33 Fazekas Mihály: Az én poézisom 34 Bacsányi János: Egy híres verselőre 35 A magyar lantos 35 (A ritmus csak szolga) 38 SZABÁLY ÉS SZABADSÁG Virág Benedek: Előszózat 39 Édes Gergely: A Költő és Múzsa a költészet ügyében 41 Kazinczy Ferenc: Epigrammáiból 43 A szonett múzsája 44 Poétai episztola Vitkovics Mihály barátomhoz 45 Berzsenyi Dániel: Döbrentei Gáborhoz 52 A poésis hajdan és most 55 Vitkovics Mihály: A költő 57 Kisfaludy Sándor: (Ki csak azért írsz verseket) 59 KÍVÁNOK ÉRCBŐL HÚROKAT Kisfaludy Károly: Epigramma 60 Egy jó rimelőhöz 60 Egy rossz versíróhoz 61 Epigramma 61 Kölcsey Ferenc: Géniusz száll... 62 Egykor homályos 63 Élet 64 Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy (Részlet) 66 Délsziget (Részlet) 67 Zrínyi (Részlet) 67 A hivatlan dalosok 68 Tündérvölgy 69 Bajza József: A lanthoz 70 Garay János: A magyar költő 72 Czuczor Gergely: Lantomhoz 74 Kerényi Frigyes: Kívánok olykor... 78 CSATÁZOK VERSEIMMEL Eötvös József: Én is szeretném... 79 Pap Endre: Kegyetlen leckét... 81 Berecz Károly: Lantot, ifjú! 82 Szemere Miklós: A régi jó Gvadányi Petőfihez (Részlet) 84 Petőfi Sándor: A természet vadvirága 86 Világgyűlölet 87 Dalaim 89 Csalogányok és pacsirták 90 A XIX. század költői 92 Arany Jánoshoz 93 Rongyos vitézek 94 A költészet 95 Az én Pegazusom 96 A hold elégiája 97 Lehel vezér (Részlet) 99 A gyáva faj, a törpe lelkek... 100 Pacsirtaszót hallok megint 101 CSAK HANGKÖRE MÁS... Arany János: Vojtina levelei öccséhez 103 A vigasztaló 113 Poétai recept 114 A walesi bárdok 115 Vojtina ars poétikája 119 Kozmopolita költészet 126 Intés 128 Formai nyűg 128 Mindvégig 129 Tompa Mihály: Egy magyar poétához 131 Válasz Vojtina Gáspárnak 133 A madár, fiaihoz 136 Vajda János: A virrasztók 137 Költő barátomhoz (II) 139 Az üstökös 140 KÖLTÉSZET ÉS TANKÖLTEMÉNY Madách Imre: Költő barátomhoz 141 Gyulai Pál: Írói recept 143 Horatius olvasásakor 144 Darmay Viktor: A circumspectus poétákhoz 147 Tóth Kálmán: A drámai nyelvről 149 Dóczi Lajos: A tizedik múzsa 154 Kozma Andor: Alkalom 157 Endrődi Sándor: Tanköltemény 159 SZOKATLAN HANGOT ÜTÉK MEG Arany László: Tűnődés 161 Kiss József: László Fülöpnek 164 Reviczky Gyula: Egy divatos lírikusra 165 Az új népköltők 166 Arany Jánosnak 167 A költő világa 169 Komjáthy Jenő: Szokatlan hangot üték meg... 170 Új Józsue 171 Repülj dalom 172 Radnyánszky Gyula: Mi a költő hivatása? 174 Palágyi Lajos: Valld bé, költő barátom 176 Heltai Jenő: Pro domo 178 Ars poetica 180 KORSZERŰ INTERMEZZO Szabolcska Mihály: Könyvemmel 181 Karinthy Frigyes: Szabolcska Mihály Egyszerűség 182 POLITIKA ÉS SZERELEM Ady Endre: Új vizeken járok 185 Akiknek dajkája vagyok 186 Az utca éneke 186 A kürtösök szava 187 "A XXX-ik századból" 188 Kétféle velszi bárdok 189 Bántott, döfölt folyton a Pénz is... 190 Hunn, új legenda 191 A szenvedésnél többet 193 Juhász Gyula: A fűzfapoéta 194 Formát keresni 194 Testamentum 195 Vojtina új ars poétikája a fiatal költőkhöz 196 Vojtina új levele öccséhez a drámaírásról 199 A szépség betege 202 Tóth Árpád: Arany János ünnepére 203 Hegyi beszédek felé 205 Egy lány a villamosban 206 "Szent őrületben..." 207 Emőd Tamás: A Holnap kátéja 209 ÉDES ÉNEK ÉS ZÁRT PALACK Babits Mihály: A lírikus epilógia 211 In Horatium 212 Régen elzengtek Sappho napjai 213 Cigány a siralomházban 214 Mint forró csontok a máglyán... 215 Jónás imája 216 Kosztolányi Dezső: Költő a huszadik században 217 Esti Kornél éneke 218 Marcus Aurelius 221 Szép Ernő: Nagy énekesnő Múzsa jöjj 234 Somlyó Zoltán: A költő, lanttal 226 Vers a költészetről 227 Nagy Zoltán: Levél Tóth Árpádhoz 228 ÚTKERESÉS - SÖTÉTBEN Oláh Gábor: Töredék... 232 Zengő szívem büszkesége 233 Bányai Kornél: Vasénekű testvéreim 234 Szabó Lőrinc: A Bazilikában zúg a harang 236 Műhelytitok 239 Fenyő László: Költő, ne szégyeld törött kufár-arcod! 242 Dsida Jenő: Túl a formán 244 Sárközi György: Ha únod zordon verseimet... 248 Kesergő 247 Nagy Imre: Az én rímem 249 Gulyás Pál: Egy magyar költőhöz 250 Lágy rímek 250 VERS, EREDJ, LÉGY OSZTÁLYHARCOS! Balázs Béla: Kísértetjárás 252 Jaj neked, költő... 254 Gábor Andor: "Über allen Gipfeln..." 256 Pillantás előre 258 Komját Aladár: Nem moccan a rög? 259 József Attila: A legutolsó harcos 261 Egy költőre 262 Ady emlékezete 263 Szocialisták 264 Invokáció 265 Azt mondják 267 Thomas Mann üdvözlése 267 (Ne légy szeles) 268 Ars poetica 269 Radnóti Miklós: Írás közben 271 Nem bírta hát 272 Lukács László: Szolgaság 273 Forgács Antal: El ne feledd a mesterségedet! 275 Zsigmond Ede: Az alázat ellen 276 Salamon Ernő: Hé, Bartalis János 278 Hála hűséges éneke 279 Jegyzetek 281