Rab ember fiai és más történetek - (Saját képekkel)

Összefoglaló

Ismertető: Tartalom:
RAB EMBER FIAI
I. A fejedelem rosszat álmodott...................5
II. A basa sólyma........................9
III. A vendégszerető Piszliczár...................13
IV. A rab ember........................19
V. A rab ember fiai...................20
VI. Az öreg Pipitér.......................24
VII. Török becsület........................28
VIII. A bujdosók.........................38
IX. A lápon.........................41
X. Isten Szigete.........................43
XI. A rongyosok.........................47
XII. Pipitér elvesz, de megkerül....................52
XIII. Buzáth uram jó vásárt csinál...................57
XIV. Harcsabajusz, gyékénybocskor...................61
XV. Sárvár ostroma........................63
XVI. A Murmuc.........................67
XVII. Minden jó, ha a vége jó...................70
ZSOMBOR DEÁK.........................73
A VADKÖRTÉS EMBER.......................76
MUJKÓ............................80
APRÓ GERGŐ..........................85
A BECSEI MOLNÁROK.......................89
A KARCAGI MÁK.........................93
SZALONTA FALAI.........................97
AMIHEZ MINDENKI ÉRT.......................100
HARAGOS KENGYELA.......................105
A HÉT CZÖTKÉNY.......................108 - További ismertető: "Belelapozás".

Móra Ferenc 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, magyar író, újságíró és muzeológus. Főbb regényei: Rab ember fiai (1909), Kincskereső kisködmön (1918), Dióbél királyfi (1922), Ének a búzamezőkről (1927), Aranykoporsó (1932), Dióbél királykisasszony (1935) Móra Ferenc a Szegedi Napló főszerkesztője volt hat évig, haláláig a szerkesztőség tagja maradt. 1904-től a Somogyi Könyvtár könyvtárosa volt, majd régészeti tanfolyamot végzett, így Tömörkény István halála után felkérték a Múzeum igazgatójává. Szeged környéki települések régészeti kutatásairól tanulmányokat írt. Tárcái a szegedi Délmagyarországban jelentek meg. Írói pályáját versírással kezdte, de hamar rátalált a regényírásra. Regényeinek fő témája a parasztság kiszolgáltatott sorsa. Szoros barátságban állt Juhász Gyulával. Móra Ferenc 1934. február 8-án hunyt el Szegeden, 54 éves korában.