A második kötetben a bíróságok különböző szempontú elemzését végzi négy szerző. Halmai Gábor az alapjogi bíráskodás esélyét latolgatja a személyiségvédelem gyakorlatának vizsgálatával. Az alkotmányjogász megállapítása szerint a magyar bírói gyakorlat csak nagyon korlátozott módon használja a jogállam által nyújtott eszközrendszert, az alkotmány passzusai, az alkotmánybíróság vagy az európai bíróságok határozatai kevésbé orientálják a magyar jogalkalmazót, mint a Legfelsőbb Bíróság eseti döntései vagy több évtizeddel ezelőtti állásfoglalásai. Bencze Mátyás a Bírósági Határozatokban a jogértelmezés alakításának céljával közzétett eseteket elemzi és bemutatja, hogy gyakran az alapelvekkel, klasszikus jogi fogalmakkal is szembekerülnek a felsőbíróságok határozatai. Hack Péter a büntető eljárási törvény módosításainak dokumentumelemzéssel feltárt történetét írja le. Az igazságszolgáltatás lobbistái meghatározó pontokon avatkoztak be a törvény alakulásának folyamatába, tévhitnek bizonyult tehát az a feltételezés, hogy minden esetben a politikai döntéshozás torzította a jogalkotást. Navratil Szonja szintén az igazgatási dokumentumok elemzésének eszközével jut arra a következtetésre, hogy a bírósági szervezet gazdálkodása nem áttekinthető, nem szolgálja a hatékonyságot, viszont széles mozgásteret nyújt a szervezeti hatalmi centrumoknak. Összességében a kutatás második kötete arról tudósít, hogy a bírósági szervezet rossz szabályozása és ebből következő működési rendellenességei nem következmények nélküliek: problémás a jogértelmezés alakítása és az ehhez való bírói viszonyulás, a bíróságok gazdálkodása, és ehhez a helyzethez idomult az igazságszolgáltatás működését közvetlenül érintő eljárás is.
"Nem annyira teljesítményeikből, mint inkább jogcímeikből és igényeikből akarnak megélni, kölcsönösen utálják egymást, állandóan szomszédaik és sorstársaik rovására akarnak előnyöket szerezni, az e...
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
Online ár:
3 783 Ft
Eredeti ár: 4 450 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján