Zúg a szél + Egyedül a felhők felett + Játék az éggel + Svachulay Sándor: A természet aviatikusai ( HARC A LEVEGŐÉRT 4.-7.-8.-9. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület sorozata) (4 kötet )

Összefoglaló

HARC A LEVEGŐÉRT: A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület sorozata. Az öt kötet egységes, kiadói, rajzos egészvászon-kötésben - Budapest, é. n. Révai.
4- 7. - 8. - 9. kötet (nem teljes)

4. Lindbergh, Anne M. : Zúg a szél - 206 oldal - Feleségem könyve egy megfigyelőutunkról szól. Az Atlanti-óceánt repültük át 1933-ban. Pontos és hű képe mindennek, ami történt, míg Afrikából átjutottunk Dél-Amerikába. Feladatunk az volt, hogy tanulmányozzuk a légiutakat Európa és Amerika közt. Abban az időben kezdtek véglegesen kialakulni a légi országutak. A szárazföldi országokat átrepülték már, az egyes földrészeket is összekötötték egymással. Most már csak az óceánokat kellett behálózni. A nagy vízitávolságok voltak a légi világkereskedelem utolsó jelentősebb nehézségei.
Az Atlanti-óceán északi részének átrepülése a légi kereskedelem legfontosabb és legnehezebb feladata. Nemcsak a nagy távolság: a légköri és éghajlati viszonyok is sok nehézséget állítanak a repülő elé. Ahol a távolság kisebb, ott az éghajlat nagyon hideg - fenn északon. Délen viszont, ahol enyhébb a levegő, óriási távolságokkal kell számolni. Három természetes légiút vezet át az óceán északi részén. Az első Grönlandi-útnak nevezhetjük, ez északon van, a másodikat, a délit Azori-útnak és a harmadikat, a középsőt Nagykörútnak. Mind a hármat meg akartuk ismerni.
Júliusban indultunk el New Yorkból és miután a Nagykörúton át Newfoundlandba értünk, Labrador partjai fölött északnak fordultunk. Átvágtunk Európába, az északi úton Kopenhágában értünk partot. A következő heteket Európában töltöttük, Norvégiában, Skóciában, Irországban, Spanyolországban, Portugáliában.
Az Azori-szigetekre túlságosan későn értünk; az akkori lehetőségek mellett nem repülhettünk már Ujfoundlandba vagy a Bermudákra. Túl nagy kockázatot kellett volna vállalnunk. Néhány napig a szigeteken maradtunk, Afrikába mentünk és a könnyebb utat választottuk, azt, amely az Egyenlítőn át visz Dél-Amerika felé. A könyv ezt az utunkat írja le, Afrikától Dél-Amerikáig. Benne vannak az emberek, akikkel találkoztunk, a nehézségek és problémák, amikkel szemben találtuk magunkat, mikor minden előkészület nélkül hosszú tengeri útra vállalkoztunk olyan géppel, mely eredetileg szárazföldi repülésre készült.
Gépünk, a Tingmissartoq (az eszkimók kiáltanak így, ha repülőgépet látnak s azt jelenti: "ami úgy repül, mint a nagy madár") 1929-ben épült szárazföldi tanulmányutakra. 1930-ban elérte a transzkontinentális csúcsidőt Kalifornia és New York között. 1931-ben kerekek helyett pontonokat szereltek reá egy sarkvidéki út alkalmából. Két évvel később erősebb mótort kapott; így indultunk el vele óceáni utazásunkra.
Fontos volt, hogy lehetőleg magunk szolgálhassuk ki magunkat. 1933-ban még nem igen volt repülőtelep azon a vidéken, ahol le akartunk szállni. Örülhettünk, ha leszállásnál jó horgonyzóhelyet és kedvezően elhelyezett bóját találhattunk valahol. Nem ragaszkodtunk menetrendszerűen megállapított útitervhez. Hogy mennyi időt töltöttünk itt vagy ott, attól függött, milyen körülményeket találtunk. Gyakran megtörtént, hogy még előzetes értesítést sem kértünk és kaptunk a leszállási viszonyokról. Ha rossz helyre kerültünk, mint például Madeirában, másfelé folytattuk az utat. Elinduláskor mindig legalább kétféle lehetőségre számítottunk.
7. Saint- Exupéry, Antoine de: Egyedül a felhők felett - 290 oldal - Részlet a kötetből:

"A repülőgép alatt a dombok már belevájták árnyékuk barázdáit az alkony aranyába. A síkok fényleni kezdtek, apadhatatlan fénnyel, ezen a tájon éppúgy nem szűnnek meg ragyogni, ahogyan tél multán nem szűnnek havakat ontani.
És Fabien, a pilóta, aki a patagóniai postát hozta Délről Buenos-Ayres felé, úgy vette észre az este közeledését, ahogyan egy kikötő vize: a tiszta nyugalomból, a könnyű függönyökből, amelyeket csak alig rajzoltak ki a békés felhők. Végtelen, boldog öbölbe lépett.
Úgy tűnt, hosszú sétát tesz ebben a nyugalomban, akár egy pásztor. A patagon pásztorok kényelmesen baktatnak egyik nyájtól a másikhoz: egyik várostól a másikig haladt, az apró városok pásztora volt. Kétóránkint találkozott eggyel-eggyel: a folyók partjain ittak vagy mezőiken legelésztek."
8. Steff Tibor: Játék az éggel - 237 oldal - Simor Miklós író volt és repülő-halált halt. Repülő-öccse az ő emlékének ajánlja első könyvét. A Révai nyomda, Budapest nyomtatta.
9. Svachulay Sándor: A természet aviatikusai - 382 oldal A természet féltve őrzött titkai nyílnak meg a technika korszakának embere előtt. Közel 50 évnek, egy teljes életnek munkája áll előttünk, melyben természettudomány, a technika, az ember szemszögéből nézve ismerjük meg a repülést úgy, ahogy az állatok világában az érintetlen természetben: Isten alkotásában van.
Ez a könyv talán szórakoztató olvasmány, - mert tárgya érdekes, leírása lebilincselő - talán tudományos munka, - mert a természet ismeretlen titkait magyarázza meg - de lehet, hogy a jövő repülésének ABC könyve.