Kövirózsák

Összefoglaló

Dr. Pásztor Lajos Debrecenben született 1921-ben. Szülővárosában végzett a Fazekas Mihály reáliskolában, melynek fő tantárgyai a természettudományok és a nyelvek voltak. Az Állatorvosi Egyetemen diplomát szerezve előbb Erdélyben, 1944 után pedig járási állatorvosként Mándokon tevékenykedett. Speciális érdeklődésének köszönhetően az Állattenyésztési Kutató Intézetben dolgozott a meddőség és a mesterséges termékenyítés szakterületein. Itt dolgozta ki a sertések mesterséges termékenyítésének szélesebb körben alkalmazható technikáját. Ennek eredményeként az nevéhez fűződik Európa első.,mesterséges malaca". Éveken át tevékenykedett a Fővárosi Állatkertben. majd vezette a Vadegészségügyi Laboratóriumot. Közben ismeretterjesztő sorozat-műsorait sugározta a Magyar Televízió (Bagolyvár, Biovízió...). valamint a Magyar Rádió (Az állatorvos jó tanácsai, Magaslesen...). Fordítóként, majd lektorként dolgozott a Mezőgazdasági Fordító Irodának. A Mezőgazdasági Kiadó megbízásából írta a "Szobamadarak, díszmadarak" c. munkáját. A Kelet-Német Tudományos Akadémia szerkesztésében megjelent, a háziállatok mesterséges termékenyítésével foglalkozó Kézikönyv - "Sertések mesterséges termékenyítése"-t tárgyaló fejezetének a szerzője. Első kertjét még kisdiákként gondozta Debrecenben, most pedig több mint 30 éve tulajdonosa egy idilli kis szentendrei kertnek. A kövirózsák 20-25 éve tekinthetik barátjuknak. E szerelem gyümölcseként kötött szerződést a Mezőgazdasági Kiadóval e pompás növények szakkönyvének megírására. Ebben szerepe volt annak is, hogy egyedüli magyarként tagja volt - az azóta megszűnt - angliai székhelyű Sempervivurn Societynek. Részben segítségükkel sikerült összehoznia azt a szakmai körökben nemzetközi hírű gyűjteményt, melyben él és virágzik csaknem az összes faj, alfaj és változat. 15-20 év alatt itt vette fel a kövirózsa-határozó és a fajleírások alapjául szolgáló 90 000 adatot. Fényképeken és rajzokon sikerült dokumentálnia a növények legjellemzőbb "genetikai markereit", elkészíteni egy 150 taxonos határozó táblázatot. A témával kapcsolatban több helyen is jelentek meg korábban írásai, de a kész könyv a Kiadónál az 1990-es "zavarok" során csak egy ember jó szándéka révén menekült meg az elkallódástól. A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete és a Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete 2001-ben közösen felkarolta a kéziratot, melynek eredményét most tarthatja kezében az olvasó.