A kállói kapitány 1-2. (Tizedik kiadás - A magyar irodalom jelesei) - Saját képpel

Összefoglaló

Ismertető: Eger után vagyunk, a török továbbra is nyomul. A végvárak talán fontosabbak, mint korábban. A regény főhőse, Zyegnyey János, daliás magyar várlapitány, akit esküvője napján ragad el a török és hurcol magával Sztambulba. Ám a szerelem győzedelmeskedik minden kín és keserv fölött, még a gályarabság fölött is. A történelmi regény hatalmas tárgyi tudással, komoly kutatómunkával megírt tényregény. Kritikusa, Dénes Tibor ekként fogalmaz: "Korántsem túlzunk, amikor azt állítjuk, hogy a gályarabság tárgyköre irodalmunkban most találta meg valóban művészi kifejezését. Csak természetes tehát, hogy a regény főhőse, a kállói kapitány is ezekben a fejezetekben éli legteljesebb emberi életét. Érdekes állomás Gulácsy Irén művészetének ez a regény, és kétségtelen, hogy a gályarabság fejezeteinél mesteribbet még nem írt. Regényének alapeszméje és egész beállítottsága erős bizonyíték a történelmi regény mai és ilyenfajta megfogalmazásának szükségessége mellett."- További ismertető: "Belelapozás".

- - - - - - - „- Lóra, huszárok! Utána a rablóknak! A holnapi élésünk függ ettől. Hallottátok! Szép és jó iramú szerecsen főlovat is szerezhet még tetejébe, aki ügyes!Talán az élésnél is nagyobb biztatás volt ez. Minden valamirevaló huszár legszívbélibb vágya.A közelállók felkurjantottak örömükben. A seregdob megszólalt, s nyomban rá megnyüzsdült az egész huszárvár. A lovak nyerítve érezték s jelezték a nagy eseményt. Gazdájuk tüzétől elragadottan szökelltek. Olyan bánni tudó nép kellett a megfékezésükre, amilyenek a lovon született kállai, csintalan kassai, minden hájjal megkent egri, tokaji és Szatmár környéki fiak voltak. Ezek aztán hamar visszanyerték uraságukat a rakoncátlan párák fölött.Alig cserélte fel János harci karddal a köves díszkardját, már az egész huszárság ott táncolt lovával a várudvaron, készültségben."