Az értekezés nemcsak nyelvfilozófiai síkon kísérli meg, hogy jogi gondolkodásunkat új alapokra fektesse. Korunk alapvető kultúrantropológiai megfontolásaira is hagyatkozva arra törekszik, hogy a jogi folyamatokat ne valamely kiválasztott hazai kultúrához kötötten láttassa (a kulturális előfeltevések ideologikus megerősítésével helyettesítve a tárgyszerű vizsgálódást), hanem a belső és külső látásmód egységét létrehozva, egyetemes érvényességgel járja őket fogalmilag körül. Ennek megfelelően - döntően a tény bírói megállapításának s a jog tényre vetített aktualizálásának problémakörét fölölelve - gondolja újra nyelv, fogalom és logika természetét, jelentés meghatározás és jelentés általi meghatározás kapcsolatát, megismerés és gyakorlati cselekvés viszonyát, végezetül a jogi tevékenységnek a mindennapi élet sokszínű összetettségétől s a többi homogenizált tevékenységi formától is megkülönböztetett sajátszerűségét. Kísérlete arra irányul, hogy a jogi kultúrákat éltető ideológiák mögé tekintsen, és ezzel lehetővé tegye a valóságban lezajló folyamatok valóságos arculata lerajzolását. Vagyis arra, hogy pusztán ideológiakritika helyett ontológiai magyarázattal szolgáljon. Az elemzés végső eredménye azt sugallja, hogy a jogban (miként a cselekvés többi homogenizált szférájában is) különféle ideológiák homlokzata mögül társadalmi jellegű konszenzusaink végső forrásaként a gyakorlat folytonossága és folyamatos visszacsatoltságában megnyilvánuló megbízhatósága bukkan elő.
A kötet a régészeti feltárási jog hazai történetét és hatályos szabályozását mutatja be, a kincstalálástól a régészeti feltárások jogáig.
Online ár:
2 470 Ft
Eredeti ár: 2 600 Ft
Online ár:
3 392 Ft
Eredeti ár: 3 990 Ft
Online ár:
19 000 Ft
Eredeti ár: 20 000 Ft
Online ár:
6 650 Ft
Eredeti ár: 7 000 Ft
Online ár:
4 039 Ft
Eredeti ár: 4 751 Ft