Őssejtek, sejtek, sejtések

Összefoglaló

Az őssejtek mibenlétének és felhasználhatóságának kérdése több mint 50 éves történet. Az utóbbi 10‑15 évben azonban különösen foglalkoztatja az embereket, sőt borzolja a kutatói és laikus kedélyeket, pró és kontra egyaránt. Ennek oka, hogy nemcsak sokat ígérnek, de ezt-azt már valóra is váltottak ezek a sejtek. Ki ne hallott volna az 1960-as évek óta sikerrel folyó vérképzőőssejt-transzplantációkról? Hányszor keltettek reményt sosem látott gyógymódokat előrevetítő tudományos eredmények az embrionális és más őssejtekkel kapcsolatban? De a remény nyomában árnyékként járnak az embrió- vagy magzateredetű és más sejtek felhasználásáról szóló parázs etikai viták. Sokakat elgondolkodtatnak, forgatókönyvírókat ihletnek meg a klónozási, fiatalítási ügyekről vagy az emberi szervek pótalkatrész-gyártásáról szóló elképzelések. Hányszor botránkoztunk meg a beteg emberek utolsó reményével visszaélő, csalásnak bizonyult esetek hírén? De a mindennapok döntései is rászorítanak bennünket az őssejtekkel kapcsolatos állásfoglalásra. Nincs olyan gyermeket vállaló család, akit ne érintene a köldökzsinórvér lefagyasztatásának kérdése. A mesterséges megtermékenyítésre vállalkozóknak pedig örök dilemma a beültetésre nem került embrióik sorsa. Viszonylag kevesen tájékozottak eléggé ahhoz, hogy ítéletükben tudományos szempontokat vehessenek figyelembe. Ezt megnehezíti, hogy gyakorta tapasztalható akár a különböző médiumokban is alapvető tájékozatlanság abban a tekintetben, hogy mik is azok az őssejtek, milyen típusaik vannak, mire használhatók jelenleg, és hol tart a tudomány az újabb terápiás lehetőségek kidolgozása terén.

Ebben a könyvben a „kályhától indulva”, tehát a legtöbb szükséges előismerettel együtt találhatóak meg az őssejtbiológia alapfogalmai, elért eredményei és nyitott kérdései. Olyan tudományos ismeretterjesztő formában készült a mű, melyben ugyan a tudományon a hangsúly, de végső soron bárki számára emészthetően tálalt, aki valóban mélyen érdeklődik a tudományterület iránt.