A retorikai kérdés rövid tudománytörténete. Az alakzatok világa III

Összefoglaló

sorozat:Az alakzatok világa tantárgy:Nyelvtudomány évfolyam:Egyéb A szerző tanulmánya első részében a nem felvilágosítást kérő, azaz az álkérdések egyik leggyakoribb típusának, a retorikai kérdésnek a tudománytörténetét olyan módon vázolja fel, hogy sorra veszi az ezzel a kérdésalakzattal foglalkozó tudományágak megállapításait. Így tárja fel a retorikai kérdés tudomány-rendszertani helyét a retorikai stíluselméletekben, a retorikától függetlenedett stilisztikákban, a nyelvtudományban, a szemantikában, a frazeológiában, a szövegtanban, az irodalomelméletben, a hermeneutikai filozófiában, a logikában, a pragmatikában, a beszédaktus-, az interferencia- és a kommunikációelméletben, a diszkurzuselemzésben, szociálpszichológiában, illetve a szociolingvisztikában. Tanulmánya második felében a szerző a tudománytörténet fényében bontja ki a retorikai kérdés sajátosságait: intonációs, szintaktikai, szemantikai, lexikai, frazeológiai, logikai, pragmatikai jellemzőit; értelmezésük, szerveződésük és redukáltságuk foka szerinti típusait; retorikai, stiláris és pszichés szerepeit. Ilyen módon sikerül szembeállítania viszonyát a kérdés alakzatain kívül más retorikai eszközökhöz.