A komikum elmélete

Összefoglaló

A komikum nevéről.
E könyv czimében egy idegen szót talál az olvasó. Joga van mindenek előtt erről kérni felvilágositást.
A komikum szót minden nyelv használhatja nemzeti sérelem nélkül, mivel nem a ma élő nyelvek valamelyikéből vétetett, hanem a régi görög nyelvből, mint általában azok a cultur-szavak, a melyek az egész világon ismeretesek. Ilyen ismert szó a komikum is.
Alapja kómos görög szó, a melynek több jelentése van: dór ünnep tánczczal és énekkel Dionysos isten tiszteletére; lakoma, tivornya; általában ünnep. E szóból származott kómódia: vígjáték, valamint kómikos: a komikus költőhöz vagy költészethez tartozó valami (pl. chorus, maszk). E melléknév latinos alakja a komikus és komikum.
Ez utóbbi szó ma már főnév és jelentése: a mi megnevettet; nevetséges szó, mondás vagy cselekedet.
A mai népeknél e szó csak lassankint vette föl mostani jelentését. A németeknél kezdetben lacherlich volt a neve (pl. Sulzernél), Hegel és mások ellenben különbséget próbáltak tenni a komisch és lächerlich között, de siker nélkül

Tartalom

Bevezetés 1
A komikum nevéről 1
Valami a nevetésről 3
A komikum elméletének története 6
Görög irodalom 6
Plato 6
Aristoteles 8
Római irodalom 11
Cicero 11
Quintilianus 13
Franczia irodalom 15
Joubert 15
Descartes 19
La Chambre 20
Névtelen: Lettre sur la comédie de l'imposteur 22
Dabos 23
Boujeant (Bougeant) 24
Batteux 25
Duclos 27
Montesquieu 27
Poinsinet de Sivry 27
Domairon 30
Névtelen (Mercure de France) 30
Lemercier 30
Scudo 31
Lamennais 33
Pictet 34
Lévéque 36
Voituron 39
Chaignet 41
Dumont 42
Garnier 43
Courdaveaux 43
Philbert 44
Vallet 47
Gaborit 49
Michiels 49
Coquelin cadet 51
Penjon 51
Mélinand 52
Herckenrath 55
Lacombe 55
Bergson 57
Cherbuliez 60
Dugas 62
Összefoglalás 67
Német irodalom 68
Gottsched 69
Wolf Christian 69
Gellert 70
Lessing 70
Sulzer 71
Flögel 73
König 76
Feder 77
Eberhard 78
Kant 81
Keppler 84
Snell 86
Schelling 88
Jean Paul (Richter) 89
Krug 90
Hegel 93
Hegel iskolája és egyéb elvontan tárgyalók: Solger, Ruge, Weisse, Vischer, Zeising 96
Schopenhauer 100
Bohtz 101
Köstlin 102
Lemeke 103
Lotze 105
Hecker 106
Scherer 108
Kraepelin 109
Müller Joseph 116
Lipps 117
Heymans 124
Ueberhorst 125
Ziegler Johannes 129
Groos Karl 130
John 131
Összefoglalás 136
Angol irodalom 137
Hobbes 138
Shaftesbury 139
Akenside 139
Hogarth 140
Gerard 140
Home (Lord Kaimes) 141
Beattie 142
Campbell 144
Priestley 145
Hazlitt 146
Bain 146
Darwin 147
Sully 147
Összefoglalás 150
Magyar irodalom 151
Szerdahely György 151
Greguss Mihály 153
Schedius Lajos 153
Csokonai Vitéz Mihály 154
Kölcsey Ferencz 155
Purgstaller József 156
Szontagh Gusztáv 157
Zsilinszky Mihály 158
Baráth Ferencz 158
Szigligeti Ede 159
Greguss Ágost (Ákos) 160
Bihari Péter 164
Gamauf György 165
Káplány Antal 168
Székely György 169
Pekár Károly 170
Riedl Frigyes 171
Szigetvári Iván 172
Jánosi Bééla 172
Összefoglalás 172
A történelmi rész összefoglalása. Élő elméletek 173
A komikum fajai 175
A komikum felosztása 175
Érzéki és értelmi komikum 176
Logikai, morális és aesthetikai komikum 179
Alsó és felső komikum 182
Aristoteles elmélete 184
A hiba általános jellemzése 184
Komikum a fogalmakban 187
Obscoen. Erotikus 194
A hiba mint jellemvonás 198
A test komikuma 200
Képtelenség contrast nélkül 203
A grotesk 207
Tettlegesség 211
Kudarcz. Baleset 213
Elmésség hibával. Káröröm 215
Contrast 218
A contrast-elmélet 218
Képtelenség contrastban 221
Disparate 223
Az öltözet komikuma 227
Anachronismus. Anatopismus 233
A névkomikum 235
Komikus allegoria 244
Kant elmélete 245
A csalódott várakozás vagy meglepetés 249
Az ismétlés 254
Aránytalan 260
A félreértés 261
Félremagyarázás 266
Sajtóhiba. Iráshiba. Tévedés 267
Naiv. Értelmileg szükségtelen 270
Kétértelmű szerkezet 273
Az utánzás 275
A caricatura 278
A paródia 278
Nyelvkomikum 282
Régi nyelv 282
Mai nyelv 283
Idegen nyelv 286
Az idegen nyelvű ember komikuma 286
Az idegen nyelv nem tudása 289
Az idegen szó eltorzítása 289
Hibás használata 290
Hibás olvasása 290
Félreértése fordítás nélkül 290
Félreértése fordítással: Leiter Jakab 291
Játék a nyelvvel 291
Nyelvvegyítés. Macaroni nyelv 291
Tréfás fordítás, mely értelmileg különbözik, néha azonban megegyezik 294
A szó idegennek látszik hangzás szerint 297
A szó idegenennek látszik kiírása szerint 297
Értelmetlen szavak idegen nyelveknek látszanak 298
Ironia 299
A szójáték 303
Kétértelmű szó 303
Logikai contrasttal 303
Az egész szó kétértelmű 303
A szónak csak egy része kétértelmű 311
Logikai contrast nélkül 311
Az egész szó kétértelmű 311
A szónak csak egy része kétértelmű 313
Egy mondás eltorzítása 314
Egy szó eltorzítása 317
Nem létező szavak 317
Létező szavak 321
Pusztán hasonló hangzás 322
Rímjátékok 326
Schüttelreim 327
Tökéletes rím 327
Mellőzött faj: Antithesis 332
A szójáték befejezése 333
Betűjátékok 335
A komikum három főosztályának összevetése 338
Komikum hiba nélkül. A contrast összefoglalása, befejezése 340
A komikum érzelme 343
Milyen az az érzelem, amelyet a komikus jelenségek bennünk keltenek? 343
Mi okozza a komikum érzelmét? (Hobbes elmélete) 346
Mi árt a komikumnak? 355
Nagyság és komikum 362
Mi kedvez a komikumnak? 366
A játékelmélet 371
Aesthetikai-e a komikum érzelme? 376
A komikum területe és feladata 380
A komikum az irodalomban és művészetben 380
Nagyobb komikai alkotások 384
Komikum az állatoknál 390
Komikum a természetben és élettelen dolgokban 393
Tragikomikum 394
Bűvészet. Ügyességek 395
A nevetés társadalmi szerepe 400
Befejezés 405
Összefoglalás 405
Hiányzó osztályozások: A komikumhoz nem tartozó fogalmak 405
E könyv keletkezése és módszere 410
Bibliographia 414
Névmutató 421