A budai vár és ostromai

Összefoglaló

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
FÜLSZÖVEG
A kiadó várköteteinek ismert szerzője ezúttal a magyar uralkodók központjául szolgáló vár súlyos harcokkal terhes hét évszázadát tárja az olvasók elé érdekesen megírt, gazdagon illusztrált munkájában.
A "szakállas Budától" nevet nyert erősség a tatárjárás után indul fejlődésnek. IV. Béla betelepíti a Várhegyet, és erős fallal véteti körül. A király 1299-ben Esztergomból Budára költözik. Nagy Lajos már véglegesen Budán tartja székhelyét, és a hegy eddig pusztán álló déli nyúlványán megépítteti az első, a várostól különálló várat és királyi palotát. A vár első virágkorát Luxemburgi Zsigmond alatt éli, ekkor ölt végleges formát védelmi rendszere is. Hunyadi Mátyás uralkodása hozza meg Budavár, és a középkori Magyarország fénykorát, amely ekkor a birodalom politikai, katonai, gazdasági, közigazgatási, diplomáciai és tudatosan formált kulturális, művészeti központja is.
1302 szeptemberében indul Buda első ostroma. Károly Róbert hívei a támadók, de a védők vállalják a kirohanás kockázatát. A véres harc a budaiak fölényes győzelmével zárul.
1526. szeptember 11-én a mohácsi síkon győztes oszmán sereg kardsuhintás nélkül veszi birtokába a várat, de hamarosan sorsára hagyja.
Megkezdődik az ostromok hosszú sora. 1529, 1530, 1540, 1541, 1542, 1598, 1602, 1603, 1684 és 1686, amikor végre örökre lekerülnek a török hadijelvények a budai vár falairól; 1849 április-májusában ismét magyar vér öntözi az öreg vár falait. 1849. május 22-én Kossuth szózata tudatja a diadalt a nemzettel: "Budavár a miénk!"
A századfordulón folyó hatalmas építkezések alakítják ki a barokk uralkodói rezidenciát.
Itt jelenti be Ferenc József Bosznia és Hercegovina okkupációját, és itt írja alá Horthy a lemondó levelét.
1945. február 13-án a déli órákban fejezik be a szovjet Vörös Hadsereg katonái Budapest és a vár felszabadítását. A küzdelemből kiveszik a részüket a Budai Önkéntes Ezred vörös szalagos katonái is. Vissza
TARTALOM
A budai táj a honfoglalás előtt 5
Vár születik a budai hegyen 9
Első fegyveres támadások Buda ellen: 1302, 1303, 1307 32
Szulejmán szultán a budai várban. 1526. szeptember 11 36
Habsburg Ferdinánd a budai vár ura. 1527. augusztus 20 47
Az 1529. évi ostrom 52
Roggendorf első ostromkísérlete. 1530 59
Vels generális különös vállalkozása 1540-ben 69
Roggendorf második ostromkísérlete, 1541 75
A budai városi tanács úgynevezett "árulás"-a. 1541. június 14 87
A Habsburg-sereg pusztulása Buda alatt. 1541. augusztus 21-22 90
Buda Szulejmán kezén, 1541. augusztus 29 98
Brandenburgi Joachim Buda ostromára indul 1542-ben 104
"Pest szerencsétlen és gyalázatos ostroma" 1542 110
Török védelmi gyűrű Buda körül, 1543-1544 119
"Arany alma", avagy a törökök budai vára 124
Egy balsikerű őszi ostrom 1598-ban 133
Portyák, küzdelmek Buda körül, 1599-1600 142
Russwurm tábornagy hadserege Buda alatt, 1600 146
Hermann Russwurm második hadjárata, 1603 157
Győzelmi nyitány, 1683 169
Könnyű pesti siker, 1684. június 30 174
Az első sikerek Buda alatt, 1684. június 178
Kudarc 22 000 katona halála ellenére, 1684. június-november 181
Háború vagy béke? 191
Háborús segélyek, haditervek, hadseregek 196
A Víziváros szabad! 1686. június 24 205
Roham a vár északi frontján, június 13 213
A déli nagy rondella ostroma 223
Általános roham, 1686. július 27 232
A török felmentő sereg kudarca, 1686. augusztus 14 239
Érlelődik a győzelem 246
Lehull a török félhold Buda ormáról, 1686. szeptember 2 250
Mária Terézia palotája a várban 261
1848. március 15. Budán 264
Windischgrätz seregének útja a budai várig, 1849. január 5 268
Az 1849. tavaszi győzelmek. Pest ismét szabad. Április 25 284
Honvéd ostromgyűrű Buda vára körül, 1849. május 4 289
Tíz nap kényszerű veszteglés Buda alatt, 1849. május 5-15 295
Út a győzelem felé, 1849. május 16-20 300
A budai vár honvédkézen, 1849. május 21 304
Haynau táborszernagy a budai vár ura, 1849. július 19 312
Ferenc József budavári palotája 319
SS-csapatok a budai várban, 1944. október 16 324
A Vörös Hadsereg felszabadítja Budát, 1945. február 13 331
A mai Buda vári palota 349