FÜLSZÖVEG
A hatalommegosztás a politikai gondolkodás és az alkotmányelmélet legnagyobb hatású áramlata az elmúlt 300 évben. Bár sokan vitatják mai érvényességét, azt azonban senki sem tagadja, hogy eredeti mondanivalója - a hatalom intézményi ellenőrzése és korlátozása - mit sem veszített jelentőségéből. A szerző Magyarországon elsőként dolgozta fel monografikus formában a Locke, Montesquieu, Constant nevéhez fűződő eszmerendszert és intézményesülésének történetét: angliai kialakulását és befogadását az alkotmányosság nagy típusait képviselő országokban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban, és természetesen Magyarországon. Tárgyalja a szerző azokat az intézményi fejleményeket-közigazgatás és ombudsman, alkotmánybíráskodás -, továbbá a kormányzati rendszerben - törvényhozás, államfő, kormány viszonyában, alkotmányos megítélésében, továbbá az önkormányzatokban - végbement legújabb változásokat, amelyeket a hatalommegosztás eszmerendszer alapján a modern kihívásokra adott válaszoknak kell tekinteni. A hatalomegyesítő elméletek, továbbá a Rousseau nevéhez kapcsolódó alkotmányelméleti vonatkozások tárgyalása segít megérteni az alkotmányos rendszerek belső logikáját
TARTALOM
A társadalmi és eszmetörténeti gyökerek 9
Hipotézis és fogalomrendszer: Lex-Rex; politikai diszkréció vs. politikai diszkréció 9
E világi hatalom és törvények 15
Az antik elméleti hagyaték 17
Jegyzetek 21
Az eszme és a rendszer szülőhazája: Anglia 24
A végrehajtó hatalom és politikai felelőssége 24
A bírói állam 27
John Locke 30
Jegyzetek 34
A nagy orákulum: Montesquieu 37
Jegyzetek 40
Az írott alkotmány: az Egyesült Államok 42
A többségi uralom fenyegetése 42
A fékek és egyensúlyok rendszere 46
A legfelsőbb bíróság: az "ultima ratio" 48
Jegyzetek 51
Bürokrácia és forradalom: Franciaország 55
A másik alternatíva: Rousseau 56
A többség korlátlan hatalma 58
Semleges hatalom és parlamentarizmus 61
Jegyzetek 65
Németország: Rechtsstaat - avagy: "Milyen az állam..." 67
Jegyzetek 72
A magyarországi visszhang 75
A befogadás feltételei 75
Az eszmerendszer szervesülése 77
Az 1848-as alkotmány 82
Eötvös József: "Az állam részeinek szilárd tagolódása" 86
A kiegyezés "alkotmánya" 96
Az alkotmány biztosítékai 10
Eszmetörténeti fejlemények a századforduló táján 104
"Az állami tevékenységek kategorizálása" 105
Concha Győző: "kínban fogant elgondolás?" 105
Jogi pozitivizmus 108
A közjogi provizórium 111
Jegyzetek 113
A kontraszt: a hatalom egysége 120
Jegyzetek 129
A társadalmi-politikai kiindulópontok változása 130
Politológiai dimenziók 132
Hatalommegosztás az alkotmányjogban 137
A jogi norma és értéktartalma 144
Jegyzetek 147
A közigazgatás és közigazgatási jog: az ombudsman dicsérete 151
Közigazgatás és a jogállam válsága? Magyary és Bibó vitája 151
Államigazgatási diszkréció és állampolgári jogvédelem 156
A közigazgatás mint negyedik (vagy legelső) hatalom 159
Az ügyészség - ombudsman 165
Jegyzetek 167
Rule of Constitution: az alkotmánybíráskodás 170
Az alkotmány funkciói és a funkciók változásai 170
Az alkotmányi norma tárgya és természete 175
Az alkotmány érvényesülése 180
Jegyzetek 188
Kormányzati rendszer és hatalommegosztás 191
Az államfői hatalom általános megítélése 191
A kormány megalakítása 198
Alkotmányvédelem és vétó 200
"Elnököl", de nem kormányoz 204
A constant-i felfogás reneszánsza? 209
Az államfő mint békéltető; államfői hatalom - túl az alkotmányjogi norma határán 212
A parlament és a kormány 215
Jegyzetek 226
Popular Check 231
Jegyzetek 234
A hatalom területi megosztása 235
Jegyzetek 245
Hatalommegosztás - államok között 246
Jegyzetek 251
Online ár:
1 900 Ft