Főhatalom és kormányzás az Erdélyi Fejedelemségben

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
Honnan ered a hatalom? Abszolút vagy vannak korlátai? Felelősségre vonhatók-e a hatalmat gyakorlók? A szerző ezen tértől és időtől függetlenül is feltehető kérdésekre keresi a választ az 1544-1690 közötti Erdély alkotmánytörténetében. Egy olyan államszervezet kísérleteiben, amely joggal tekinthető az újkori magyar államfejlődés előfutárának. A munka ugyanakkor nem marad a jelzett szűk időhatárok között. Erre az ad lehetőséget, hogy a szerző elsősorban a jogi eszközöket vizsgálja, mint a hatalomgyakorlás korlátjának régi elismert garanciáit. Ezek segítségével próbálja meg felvillantani azt a nagy fejlődési ívet, amit a magyar állam a Kárpát-medencében alapításától kezdve az 1700-as évekig produkált, nemcsak a főhatalommal kapcsolatban, hanem olyan különös területeken is, mint például a hatalomátadás szertartásai és az ehhez szorosan kötődő hatalmi szimbolika különböző megjelenési formái. Vissza
TARTALOM
Bevezetés 7
I. A koronázás és a főhatalom átadása 17
II. A közjogi jelleg erősödése a koronázási szertartásban 30
III. Az erdélyi fejedelmi hatalom átadása 37
IV. Az erdélyi fejedelmeknek küldött török megerősítő jelvények 57
a) A magyar főhatalom átadásának nomád gyökerei 57
b) Az erdélyi fejedelmeknek küldött török jelvények 65
V. Közjogi paktum - avagy az uralkodói hatalom korlátozása 82
VI. Kik jogosultak ellenőrizni a közjogi paktum betartását és megállapítani annak megsértését 113
VII. A hatalomgyakorlás további korlátozása, illetve az egyes és többes kormányzás dilemmája a fejedelem kori Erdélyben 121
VIII. A helyettesítő kormányzat esküre kötelezése 139
IX. A fejedelmi eskü és a választási conditiók szerepe a főhatalom korlátozásában 151
X. Conditiók mint az alkotmányos monarchia kialakításának jogi perspektívái 162
Irodalom 187