Az utolsó lány - Küzdelmem az Iszlám Állam ellen
Libri Könyvkiadó, 2018
Összefoglaló
Nadia Murad Irakban egy jazídi közösségben nőtt fel, és arról ábrándozott, hogy egy napon szépségszalont nyit. 2014 augusztusában ennek az álomnak az Iszlám Állam katonái vetettek véget: a falu lakóit lemészárolták, a fiatal lányokat pedig - köztük a 21 éves Nadiát - elhurcolták szexrabszolgának. A lebilincselő memoár amellett, hogy bemutatja, kik is a jazídik, és hogyan váltak a radikális iszlám céltáblájává, megrázó képet fest az erőszak pszichológiájáról, és elmeséli Nadia ellenállásának, valamint szökésének történetét. Az Iszlám Állam ugyan megkínozta és rabszolgaságba taszította őt, megtörni és elhallgattatni azonban nem tudták. Nadia Murad nem némult el, sőt a hangja erősebbé vált és messzebbre hallatszik, mint valaha.
Anna Erelle
Tedd kosárba mindkettőt egy gombnyomással! A kettő együtt:
Könyvesblog kritika
2015-ben Keleti pályaudvarnál egyszer csak megjelent egy csomó külföldi, akik sátrakban, pokrócokon húzták meg magukat, és úgy tűnt, napról napra egyre többen vannak. Tulajdonképpen ez volt az a pillanat, amikor Magyarország először szembesült a menekültválsággal. Aztán hamar kiderült, hogy a helyzetet nálunk nem segítségnyújtással, hanem a határok lezárásával akarják megoldani. A híradók elkezdtek arról szólni, hogy sok millióan indultak el felénk szervezetten azzal a céllal, hogy tönkretegyék a kultúránkat és elvegyék a munkánkat. Plakátok jelentek meg, a határon kerítés épült, aztán jött a kvóta elleni népszavazás, majd a migrációval foglalkozó civil szervezeteket szorították háttérbe. Közben azonban arról nem esett szó, hogy kik is a menekültek és pontosan miért indultak el az otthonukból Európa felé.
Munk Veronika, az Index újságírója olyan ajtókat nyitott ki, amelyek mindeddig a külvilág előtt zárva voltak. Szexmunkásokkal, futtatókkal, bordélytulajdonosokkal folytatott számos beszélgetés és t...
