"Nem ezt mondta nekem mindenki, mielőtt útnak indultam? Hogy találjam meg magam? Meg kell találnod magad, mondták. De én nem akartam. A legkevésbé sem magamat akartam megtalálni. Valaki mást akartam találni, olyat, akivel könnyebb bánni, mint velem, akivel jól kijövök, akivel együtt tudok élni anélkül, hogy belehalnék."
A világszerte ismert norvég szerző immár második magyarul is olvasható regénye egy író története, különleges hangulatú, többféle stílust és zsánert felvonultató könyv. A szöveg első részében az író gyerekkora utolsó igazi nyaráról mesél, arról a nyárról, amelyet édesanyjával kettesben töltött Oslo-fjordi nyaralójukban. Az év: 1969; a fiú hamarosan középiskolába megy, s néhány nap múlva a Holdra lép az első ember. A regény egyik csúcspontja a fiú édesanyjának érzékeny portréja és kettejük viszonyának kifinomult ábrázolása.
A második rész elején hirtelen vágással egy meglehetősen nyomasztó amerikai kisvárosba - valójában a regénybeli író regényébe - csöppenünk, ahol megismerjük Frank Farrellit, a közvetítőt, a legkülönfélébb rossz hírek hozóját, aki valahogy mindig a tragikus események közepében találja magát. A könyv eme epizódja a Coen fivérek vagy David Lynch filmjeinek hangulatát idézi.
A harmadik, Epilógus című részben újra az - immár hatvanas évei elején járó - írót halljuk, ahogy visszatekint a maga mögött hagyott szörnyű évre: "Először apámat veszítettem el, aztán a regényemet, végül a józan eszemet."
A merész és kísérletező regény, mely sajátosan christenseni módon vegyíti a kiábrándultságot az életszeretettel, a szépséget a sötétséggel, nem okoz majd csalódást A féltestvér rajongóinak.
Lars Saabye Christensen (1953) mind népszerűségét, mind írói kvalitásait tekintve egyedülálló jelenség a mai norvég prózairodalomban. Első nagy sikerét Beatles (1984) című regényével aratta, amely a hatvanas években felnőtté váló generáció, vagyis a szerző saját nemzedéke alapélményeiről mesél, és amelyet 2006-ban az egyik legjelentősebb norvég napilap az elmúlt negyedszázad legfontosabb norvég regényének ítélt. A nemzetközi áttörést a néhány évvel ezelőtt magyarul is megjelent A féltestvér (2001) hozta meg a szerző számára, amely számos más elismerés mellett elnyerte az év legjobb skandináv regényének járó kitüntetést, az Északi Tanács Irodalmi díját is.
Kreatív Európa címmel útnak indítjuk új sorozatunkat, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk és értékelünk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket. Ez alkalommal az utóbbi néhány év figyelemre méltó megjelenéseiből szemezgettünk olyan könyveket, melyek a földrész legkülönbözőbb pontjain születtek, de összeköti őket, hogy mind a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról mesélnek, nagyon változatos módokon és más-más perspektívából.
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fi...
Online ár:
6 800 Ft
Eredeti ár: 7 999 Ft
Online ár:
3 825 Ft
Eredeti ár: 4 499 Ft
0
az 5-ből
0 értékelés alapján